Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok! Oké, azt hiszem most felszállok a szopórollerre, de tudni szeretném az igazat. Mit vár egy 30 alatti lány egy férfitól? Őszintén.
34 éves férfi vagyok, épp túl egy 9 éves kapcsolaton. Lakásom sajnos nincs, kocsim se. Volt, de eladtam, mert Pestre felesleges, diplomám, nyelvvizsgám van, keresek nettó 210-et havonta, ami nem sok, lássuk be, de azért tudok belőle félrerakni, rongyrázásra ugyanekkor nyilván nem futja ebből. Eléggé felelős munkát végzek, kifejezetten szellemi munka, de nem nagyon fizetik meg, cserébe atomstabil az állás (államigazgatás, aki eddig nem találta volna ki). Kicsit elcsesztem a pályaválasztást, mert idealista voltam fiatal koromban (környezetvédelem). Nincs benne pénz. Szeretek olvasni, klasszikus és sci-fi filmeket nézni, sportolni, utazni, nagyon szeretek főzni, tudok szeretni, figyelmes vagyok. Introvertált. A klasszikus bulizás nem igazén érdekel, de szeretek sörözni/borozni és nagyokat beszélgetni a barátaimmal, vagy idegenekkel akár. Nem vagyok magas (170 cm), de arcra szerintem rendben vagyok. Nagyon szeretnék családot.
A szűkös erőforrások miatt néha depis vagyok, de egy átlag hétköznapon jókedvű és viszonylag laza. Az exem azt mondta, hogy én vagyok az első normális srác, akivel együtt volt. Tényleg kommunikálok meg minden és mindent meg lehet velem beszélni.
Pillanatnyilag anyámnál lakok, mivel pont akkor szálltak el az albérletárak, mikor kidobott a barátnőm, egyedül nem igazán éri meg, de vkivel szívesen kivennék albérletet, nem akarok anyámmal lakni ilyen korban, megszoktam az önállóságot, ez nem mama hotel, csak olcsó lakhatás nekem, ideiglenesen. Magamra főzök, mosok, vasalok, stb. nem téma.
Ez így értékelhető női szemmel? Ebben így lát egy huszonéves nő manapság fantáziát? Egyáltalán menjek randizni, vagy ne is kerüljek a nők szeme elé? Úgy értem, mindig azt mondják a csajok, hogy normális srácokat keresnek, na most én tudom, h nem vagyok egy szupermen vagy sikerember, de normálisnak normális vagyok, most akkor ez ér valamit, vagy nem?
Csak őszintén, ne kíméljetek! igazából, ha leszóltok, az is jelenthet motivációt, légyetek szívesek értékeljetek.
Szerettem volna sokkal jobb lenni, de ennyi jött össze ebben a szaros országban.
Nyilván ezt így sosem kérdezném meg senkitől, de itt lehet arc és név nélkül és kíváncsi vagyok.
válasza:7-es, köszi a bíztatást!
Sajnos a lakás kritikus pont. Ha az nincs, egész életedben fizetheted. Ma már hitelt se adnak olyan könnyen. Amúgy egy átlag hétköznapom teszek az egészre, nem vagyok én annyira rágörcsölve, csak vannak ezek a sötét pillanatok, mikor hazajövök ebbe az üres szobába és elgondolkodom. Bevballom, néha kétségbeesek.
Ezt senki nem látja. A körülöttem lévők szerintem azt gondolják, tök jól elvagyok. De attól még valós a kétségbeesés.
11-es:
Igazad van, ma már általában nem biztos az államigazgatás sem. De ahol én vagyok az biztos, mert senki nem ért hozzá, egyedül csak én és senki nem akarjac sinálni, mert kb. 2-3 ember munkáját végzem.
A KSH szerint 208 a Bp-i átlag, ha jól emlékszem.
Azért keresek fiatalt, mert családot szeretnék, jobb, 30 alatt szül a nő. Ezért lehet, hogy dűsokan utálni fognak, de jobb. A huszonévesek még nincsenek is annyira kiábrándulva. Még tudnak szeretni, nem annyira jellemző a szintezés. Nekem ez fontos.
válasza:7-es:
Sajnos nem segít senki.
Majdnem minden rokonom halott. Aki él, annak én szoktam segíteni.
Anyukám még arra sem hajlandó, hogy eladja a mostani lakást, aminek nem bírja kifizetni a rezsijét, és vegyünk neki kisebbet, a megmaradt összegből pedig öcsém és én is tudnánk felvenni hitelt. Pedig neki is jobb lenne. De nem lehet vele beszélni. Hát kinek mi jutott. Sok ismerősöm van, akinek segített a család. Irigylem őket, én erre nem számíthatok sajnos. Én fogok segíteni a gyerekemnek. Ha összejön egyáltalán.
válasza: válasza:Egy kicsit mintha rástresszelnél erre az egészre, mert a leìrtak alapján semmi gond nincs veled. De azért a különköltözésen lehet elgondolkodnék a helyedben...
Amugy meg egy szemelyes megjegyzes: mindig van hova fejlodni, tehat azert ne nyugodj bele sosem, hogy ennyire futotta ebben az orszagban, tegyél erte hogy jobb korulmenyeid legyenek ha ez NEKED (en nem a nők miatt!) fontos.
29N
válasza:8-as:
Köszi a bíztató szavakat!
Nem ülök a babérjaimon, már próbáltam a vállalkozást, sajnos nem jött be. 3 évet vesztettem az életemből, mire a fizetésemből visszafizettem a kitermelt veszteséget, meg a cégbezárást.
Arra nem érzek energiát, hogy mégy egy diplomát megcsináljak. Az mesterképzés után elfogytak az államilag támogatott féléveim, pénzem sincs rá.
De néha gondolkodom, hogy elmegyek gázszerelőnek, vagy ilyesmi. Állítólag jobban lehet keresni vele az irodai munkánál. Szívesebben is csinálnék olyasmit, aminek nem csak papírgyártás at eredménye.
De sajnos pillanatnyilag nem érzem magamban az energiát. 3x-4x kezdtem már újra mindent, hát mit mondjak, egyszer sem gazdagodtam meg. Mostanra kb, úrrá lett rajtam a tanult tehetetlenség.
Külföldi munkát még nem próbáltam, az igaz.
Nem is vágyok rá.
Az idő is elfogyott. Hazajövök 50 évesen, meglesz alkás, de melyik szülőképes nő akar majd még összeállni akkor agy ilyen vén trógerrel?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!