Lányok! Oké, azt hiszem most felszállok a szopórollerre, de tudni szeretném az igazat. Mit vár egy 30 alatti lány egy férfitól? Őszintén.

34 éves férfi vagyok, épp túl egy 9 éves kapcsolaton. Lakásom sajnos nincs, kocsim se. Volt, de eladtam, mert Pestre felesleges, diplomám, nyelvvizsgám van, keresek nettó 210-et havonta, ami nem sok, lássuk be, de azért tudok belőle félrerakni, rongyrázásra ugyanekkor nyilván nem futja ebből. Eléggé felelős munkát végzek, kifejezetten szellemi munka, de nem nagyon fizetik meg, cserébe atomstabil az állás (államigazgatás, aki eddig nem találta volna ki). Kicsit elcsesztem a pályaválasztást, mert idealista voltam fiatal koromban (környezetvédelem). Nincs benne pénz. Szeretek olvasni, klasszikus és sci-fi filmeket nézni, sportolni, utazni, nagyon szeretek főzni, tudok szeretni, figyelmes vagyok. Introvertált. A klasszikus bulizás nem igazén érdekel, de szeretek sörözni/borozni és nagyokat beszélgetni a barátaimmal, vagy idegenekkel akár. Nem vagyok magas (170 cm), de arcra szerintem rendben vagyok. Nagyon szeretnék családot.

A szűkös erőforrások miatt néha depis vagyok, de egy átlag hétköznapon jókedvű és viszonylag laza. Az exem azt mondta, hogy én vagyok az első normális srác, akivel együtt volt. Tényleg kommunikálok meg minden és mindent meg lehet velem beszélni.

Pillanatnyilag anyámnál lakok, mivel pont akkor szálltak el az albérletárak, mikor kidobott a barátnőm, egyedül nem igazán éri meg, de vkivel szívesen kivennék albérletet, nem akarok anyámmal lakni ilyen korban, megszoktam az önállóságot, ez nem mama hotel, csak olcsó lakhatás nekem, ideiglenesen. Magamra főzök, mosok, vasalok, stb. nem téma.

Ez így értékelhető női szemmel? Ebben így lát egy huszonéves nő manapság fantáziát? Egyáltalán menjek randizni, vagy ne is kerüljek a nők szeme elé? Úgy értem, mindig azt mondják a csajok, hogy normális srácokat keresnek, na most én tudom, h nem vagyok egy szupermen vagy sikerember, de normálisnak normális vagyok, most akkor ez ér valamit, vagy nem?

Csak őszintén, ne kíméljetek! igazából, ha leszóltok, az is jelenthet motivációt, légyetek szívesek értékeljetek.

Szerettem volna sokkal jobb lenni, de ennyi jött össze ebben a szaros országban.

Nyilván ezt így sosem kérdezném meg senkitől, de itt lehet arc és név nélkül és kíváncsi vagyok.