Volt akinek mások (szülők nagyszülők barátok) találtak párt? Vagy valaki aki másnak?

Egyszer anyám próbált összehozni egy pasival. Egy kolléganőjének a fia épp hazatért valahonnan, ahova én terveztem elutazni, és a téma kapcsán hoztak össze bennünket. Egyszer találkoztunk, de egy beképzelt, öntelt hólyag volt a pasi, nem lett belőle semmi.

Egyik barátnőm esküvőjén valahogy egy asztalhoz kerültem a vőlegény/azóta férj nagymamájával, aki büszkén újságolta, hogy a sráccal egymással szemben dolgoztak egy időben, és ő adta meg a kedves kis lányunokája e-mail címét/telefonszámát neki. A pasi élt a lehetőséggel, és hát, mint a szöveg elejéből is kiderül, nem lett rossz vége. :) Szerintem ez nagyon cuki történet :)

# 2: Közben lehet, hogy már rég ismerték egymást, csak a nagymama hiszi azt, hogy összehozta őket. :) Erről az jut eszembe, amikor a kolléganőim mindenáron össze akartak hozni az exemmel - miközben már rég együtt éltünk, csak a munkahelyen nem vertük nagy dobra mindenki (különösen az idősebb kolléganők) előtt a kapcsolatunkat.

2. vagyok: a történetet természetesen a pár is megerősítette. Nem hiszem, hogy hazudnának :)

A nagynénémet és a férjét én hoztam össze annak idején. A (most már) férj elkérte az elérhetőségét, onnantól kezdve meg már megoldották ők a többit. :)

Faterom szokott csajokat ajánlani amikor megyünk valahol. Mondja, hogy az milyen jó lenne nekem. Sajnos az esetek 99%-ában 170 centis 80-90 kilós lányokat szúr ki, de volt már rosszabb is.

7-es, felszínes vagy. És ha kedvesek és imádnának téged?

Értem amit mondasz. De ha a cerkát és a fantáziát nem mozgatják meg NÁLAM akkor mit erölködjek velük? Most én is mondjam azokra a csajokra, hogy felszínesek akiknek nem jön be a testalaktom, mert ők a mackósat szeretik én meg sportos vagyok? Hiába adnám az életemet is egy olyan nőért akinek nem tetszik a külsőm, nem rám vágyik.