Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti mit tennétek a helyemben? (többi lenn)
40 éves Pest megyei srác vagyok. Bp. vonzáskörzetében élek, egy kisvárosban.
Diplomás ember vagyok. Munka mellett végeztem a főiskolákat. Ezt azért írom le, mert dolgoztam is és tanultam is, tehát nem lógattam a lábam. Az a problémám, hogy még így 40 éves fejjel sem tudom elfelejteni és túltenni magam azon a dolgon, hogy gyerekkoromban az iskolai társak és a falubeli kölkök csúfoltak, bántottak.
Ez a dolog olyan mély sebet hagyott bennem, hogy itt helyben szinte semmilyen közösségi rendezvényre nem szívesen megyek, illetve nem is megyek (farsangi bál, közösségi programok, sétálás, stb.) Állandóan attól "tartok", hogy egy ilyen 0 IQ-jú emberrel összefutok. Egyszerűen irtózom a suttyó, minden mindegy emberektől. Az ilyen jellemtelen, gyerekek bántottak, csúfoltak engem az iskolában. Akkor ez nekik jó brahinak tűnt, pedig számomra nem volt az.
Volt, akivel iskolából hazajövet össze is verekedtem, mert már nem bírtam idegileg azt a "terror-t", amit csináltak.
Idáig munka mellett tanultam és nem igazán volt időm ismerkedésre, komoly párkapcsolat kialakítására. Most azonban már végeztem az iskolákkal és végre szeretnék egy normális kapcsolatot kialakítani, DE! egyszerűen nem tudom magamban eldönteni, letisztázni azt a dolgot, hogy itt helyben próbáljak magamnak társat találni vagy valahol máshol, ahol ezekkel a "szutykokkal" nem futok össze. Ugyanis itt helyben jobb lehetőségeim lennének anyagilag egy önálló élet kezdésére, mintha mondjuk Bp-re költöznék. Ha pl. Bp-et választanám, akkor ott szinte nulláról kellene kezdenem mindent, viszont ott tiszta lappal tudnék indulni, míg itt helyben mindig rettegnem kell attól, hogy engem vagy a leendő gyerekemet, családtagomat mikor, milyen formában "találják" meg ezek a sutyerákok vagy nekik a gyerekeik.
Mondjuk az is világos számomra, hogy suttyó ember mindenhol van, akárhová megy az ember.
Szóval a kérdésem az lenne, hogy Ti mit választanátok?
Itt helyben, vidéken maradni, ahol jobb anyagi és környezeti feltételek vannak (tiszta levegő, csend, jobb ivóvíz, stb.) vagy Bp.-re költözni, ahol nulláról kell kezdeni mindent, és a környezeti feltételek is rosszabbak (zaj, koszosabb levegő, rosszabb minőségű víz, tömeg, stb.) viszont a múltamat felejteni tudnám és nyugodtabb szívvel tudnék önálló életet kezdeni?
Egyébként barátkozó, beszélgetős, viccelődni tudó és akaró ember vagyok. Nem egy bumfordi magába forduló személyt kell elképzelni.
A normális, értelmes, segítő célú válaszokat előre is köszönöm!
válasza:"40 éves Pest megyei srác vagyok" Lul.
Én 87 éves Pest megyei lány vagyok, ha gondolod írj.
válasza: válasza:Köszönöm szépen az eddigi válaszokat!
Ja, igen. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ezt a kérdést azért írtam ki, mert tanácsot, véleményt, tapasztalatot szerettem volna kérni.
válasza:Szerintem próbálkozz helyben, gondolom gyerekként inkább a fiúk piszkáltak, nem a lányok, most meg nővel akarsz ismerkedni, tehát ebből a szempontból lényegtelen, hogy milyen suttyók vannak ott.
És nem mondom, hogy bocsáss meg nekik és felejtsd el, mert lehet nekem sem menne, de hidd el megváltoztak, már nem gyerekek, felnőtt, családos emberek, ha találkoznátok inkább ők éreznék kellemetlenül magukat és égne a pofájuk, hogy milyen szemetek voltak anno. Felesleges attól tartanod, hogy megint úgy viselkednének. Ha össze is futsz velük, nézz át rajtuk, ha köszönnek, köszönj vissza és kész, a nőkre koncentrálj!
Igen, a fiúk szemétkedtek.
Azt el kell mondanom, hogy ezek mind 1-es, 2-es tanulók voltak az iskolában. Bukdácsoltak össze-vissza. Épphogy csak sikerült nekik kitanulni valami kétkezű szakmát. Szüleik is olyanok voltak, mint a gyerekeik. Még a napokban is hallottam, hogy milyen "klassz" dolgokat műveltek ezen a településen, ahol laknak.
Azt szokták mondani, hogy még az állatok sem piszkítanak oda, ahol esznek. Ők ezt a viselkedést nem ismerik.
A másik dolog, amire rájöttem, hogyha én megváltozok, sikerül letennem ezt a terhet, akkor más ember lesz belőlem, azonban ők még akkor is azok maradnak, akik voltak. Tehát kettőn áll a vásár. Mondjuk akkor ez már engem nem fog érinteni.
Sokuknak már gyerekeik, feleségük, társuk van. Fogadni merek, hogy abba még egyszer sem gondoltak bele, hogy mi lenne, akkor, ha én is elkezdenék a gyerekeikkel szemétkedni. Csak úgy "brahiból". Mert ez olyan jó szórakozás. Gondolom nem esne jól egyik díszpéldánynak sem.
Mondjuk én többre tartom magam attól, hogy ezekkel vagy a családjaikkal szemétkedjek. De, simán megtehetném. Vesztenivalóm nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!