Szűz/nyikhaj/alacsony és sovány pasik! Ti sem tudtok magatokra teljes értékű felnőtt férfiként tekinteni, akihez egy nő tudna vonzódni?

Amikor bárhol járok és látom azt a sok 180 körüli magas 75-80 kilós pasit, ahogy a barátnőikkel kézen fogva örömittasan sétálnak - akik sokszor nagyobb darabok, mint én - akkor belegondolok, hogyan lett így elszúrva a genetikám, serdülőkori fejlődésem vagy tudom is én mi, hogy testalkat tekintetében ennyire KO-ra kerüljek a húszas éveimre. Amikor meglátom ezeket a párocskákat, akkor a szívem is elszorul, mert tudom, hogy bennem 0 férfiasság és vonzó attitűd van és emiatt szűzként fogom leélni a hátralévő (remélhetőleg nem sok) éveimet. Ti szoktatok azon gondolkodni, hogy mennyire igazságtalan is tud lenni az élet? Úgy járok-kelek a többi férfi között, mintha nem is ugyanabból a fajból származnánk. Mint amikor a palotapincsi próbálna a rottweilerek között érvényesülni és párzásra invitálni az egyik nőstényt. Nagyon rossz érzés. Ma is láttam egy 173-175 körüli atombombázó szőke csajt, aki "velem egy idős!!" lehetett és akkora formás feneke volt, hogy én két kézzel tudtam volna csak a felét megtapizni. És objektívan nézve teljesen normális női méretei voltak, nem egy debella brünhilda. A szexuális paramétereink egyeztethetőségébe inkább bele sem merek gondolni. És akkor eszembe jut, hogy rám a 30/32-es farmernadrágok sem jók és sok ruhaboltban a gyerekosztályon a 13-15 éves korosztály méretei sem passzolnak rám. Szörnyű érzés! Van ilyen hozzám hasonló sorstárs köztetek? Szívesen meghallgatnálak benneteket. A csajok véleménye is érdekelne, de úgy is tudom, hogy ők csupán önbizalomépítő közhelyeket pufogtatnának (a való életben persze emberszámba sem vennének).