Hölgyek, ti hogy viselkedtek, amikor szerelmesek vagytok egy kiszemelt férfiba?

Szerelemnek azért nem mondanám, de ha valaki nagyon tetszik, szimpatikus, igyekszem a jelenlétèben még kedvesebb, barátságosabb lenni. Ha többször összefutunk, ráköszönni, néha rápillantani, - de nem bámulni, esetleg valamilyen ürüggyel akárhányszor mondat erejéig megszólítani.

Esetleg ismerősöktöl megtudakolom, van -e valakije, de ha nincs közös ismerős általában nem nyomozgatok tovább.

A jelekből, ha szimpatikus vagyok, és ő szabad, észreveheti, hogy kezdeményezhet. Volt már hogy bejött a módszer, de volt, hogy nem.

Zaklatni senkit sem szeretnék, így ha valakinek ennyi nem kelti fel az érdeklődését, mivel bem tudok az illetőről biztos dolgokat, inkább hagyom, ha hetekig nem reagál.

A valódi kezdeményezést meghagyom a férfiaknak, ebben azért konzervatív vagyok. Vagy lehet, még nem találkoztam.olyannal, akiért ezt meglépném.. :-)

N

Még nem voltam szerelmes.

De ha az lennék se mondanám el a màsiknak. Viszont ha érezném,hogy mégis viszonozva vannak az érzéseim és még ki is van mondva a férfi részéről ez egyértelműen, akkor inkàbb tettekkel bizonyítom és hozom tudomására,hogy én is szerelmes vagyok belé.

19/L

#1: ki tudja, hány lehetőséget szalasztottál el a passzivitásoddal?

#2: nekünk is jól esik ám, ha kimondja a másik! Nem szeretem, ha egy nő nem tudja kimutatni, mit érez!

Kérdező: tapasztalatból mondom, ha igazán kellesz egy nőnek, megmondja egyenesen! Amelyik csak játszmázik (lásd #1), azzal nem érdemes foglalkozni. De még ha nem is szerelmes, akinek kellesz, minden kétséget kizáróan kimutatja, nem titkolja, nem passzív. Hidd el!

3# (2-es vagyok)

Nem értem miért kell személyeskedni, én válaszoltam a kérdésre te pedig plusszban még kifejted nem tetszésedet. Ez miért jó?

Köszi,hogy eldönthetem hogyan mutatnàm majd ki a szeretetemet/szerelmemet - Szavakkal vagy tettekkel és azon túl milyen formában nyilvánulna ez meg.

19/L

Oké, nem érdekes nem történt semmi.

Nekem kiszemeltem sosem volt, nem voltam még szerelmes. A taktikázást - játszmázást nem szeretem. Annyit mondtam,hogy valószínűleg inkább tettekkel bizonyítanám, érzékeltetném a másikkal,hogy szeretem/szerelmes vagyok belé. Mind ezt persze akkor,ha tudom,hogy az illető érez irántam valamit tehát viszonozva vannak az érzéseim. De nem volt ilyen, úgy hogy ezt szerintem hagyjuk. Mindkét nemre vonatkozóan van éppen elég általánosított példa ami bizonyos helyzetek során nagyon is igaz lehet, de nem mindenkire.

19/L

#8 ettől senki nem könnyűvérű, szerintem ez sértés a bátrabb nők felé. Férfiként mondom. És ha a férfi sem magabiztos? Nekünk se könnyebb, én sokáig nagyon gátlásos voltam és szocfóbiás is. De leküzdöttem, nem azzal takaróztam, hogy nem megy. :P

Ma már nem jelentene gondot, van párom. De finoman súgnám, ez nem a férfi vagy a nő dolga, nem nemi szerep, csak a kényelmesek mondják ezt. Annak a dolga odamenni és elhívni a másikat, aki akar valamit. Érdekes, tőlünk északabbra sokkal magabiztosabbak.