Ha a környezetetekben körülnéztek, kiket láttok boldogabbnak: az egyedülállókat vagy a kapcsolatban élőket?

Az én korcsoportomban (31) és a nálam idősebbeknél arányaiban többen élnek kapcsolatban, mint egyedül. Fiatalabbakat keveset ismerek.

Aki egyedül van épp, azt úgy látom, hogy jól érzi magát, kiegyensúlyozott. Kapcsolatban élők között látok ilyet is, olyat is, de ott is több olyat, aki jól érzi magát.

Ha számokat nézek, az egyedülállók vannak jobban, de tisztában vagyok vele, hogy azcsak egy dolog, hogy a

Az én korcsoportomban (31) és a nálam idősebbeknél arányaiban többen élnek kapcsolatban, mint egyedül. Fiatalabbakat keveset ismerek.

Aki egyedül van épp, azt úgy látom, hogy jól érzi magát, kiegyensúlyozott. Kapcsolatban élők között látok ilyet is, olyat is, de ott is több olyat, aki jól érzi magát.

Ha számokat nézek, az egyedülállók vannak jobban, de tisztában vagyok vele, hogy azcsak egy dolog, hogy az én helyzetemből mi látszik.

Ne általánosíts, kérlek.

Lelkiekben csak kis iskolapadban ülünk még s vójában mind boldogok vagyunk.

24 éves vagyok. Legboldogabbtól legkevésbé boldogig nagyjából így néz ki a sor.

1) barátság extrákkal

2) tartós kapcsolat

3) rövidtávú kapcsolat

4) kutya

5) macska

6) autó

7) karrier

8) játék

...

~62) egyedülálló

Nem tudom, miből gondolja bárki is, hogy mindenféle kapcsolat (szex és klasszikus értelemben vett "járás") nélkül boldognak lehet lenni. Alkalmi kalandokkal persze igen, de akinek egyik sincs, az rendszerint bármit is mutasson, valójában belül a megőrüléshez áll közelebb, mint a kiegyensúlyozott önmegvalósításhoz.

Tapasztalatom szerint:

Őszinte, tiszteleten és szereteten alakuló parkapcsolat< szingliség< játszmákon alapuló, kifele bizonygató párkapcsolat.

23/N