Miért gondolja sok férfi, hogy csak az talál komoly kapcsolatra párt, aki gazdag/alfaállat/ilyenolyan kocsija van?

Segíts kérlek!

10 évet kapcsolatban voltam 2 nővel, most egyedül vagyok.

Jó karrierem van, normális életem, sportolok, élek a hobbimjanak. Lehet, hogy nem én vagyok a világ legjobb pasija, de a nekem tetsző nők sem topmodellek vagy pláza cicák.

Az elmúlt 2 évben mégis ennyivel még 1-1 randi összehozása is a csoda kategóriába esik.

Viszont azt látom, hogy aki villant a pénzével (még ha kevesebbet is keres mint én), annak szalad a szekér, ahogy az igazi "ki ha nem én" típusú férfiaknak is.

Szóval igazad van, nem egy éjszakás WC-ben oboát keresek, ezért nem villogok a pénzzel, de az ami vagyok annyira sem kell a nőknek, hogy egy randira igent mondjanak

Akkor mégis, mit kellene gondolnom? Hogy mégis mi kell a nőknek?

ui: egyelőre ellenállok a kísértésnek, hogy minden nőt pénzéhesnek bélyegezzek, vagy azt gondoljam, hogy mindegy nekik milyen hűséges, vagy rendes a férfi, csak az számít, hogy menő legyen. Ezzel együtt nem könnyű nem ezt gondolni, mikor valahogy mégis ezt látom.

Kérdező: Az a pár vinnyogó, csúszómászó kis pondró aki itt siránkozik vagy fröcsög habzó szájjal még nem számít sok férfinak.

Azt már lassan megtapasztalod, hogy észérvekkel nem lehet meggyőzni olyan embert, aki meg van győződve a saját igazáról. Számukra már nem létezik megoldás csak probléma. Annyi felelősség nincs bennük, hogy rájöjjenek: Ami velük történik azért csakis ők a felelősek.

Ami igazából jó hír is lenne számukra, mert ha egy gödörbe belemásztál akkor ki is tudsz mászni belőle és csak rajtad áll, hogy a dolgok menete megváltozzon. Na ez az amit ők képtelenek belátni. Inkább hibáz az egész világ.

Múltkor engem is szét akartak szedni amikor kb ugyanezt leírtam az egyik vinnyogásra. Elmondtak mindenféle mocsok áldozathibáztatónak. (Ja ők lennének az áldozatok)LOL

A láncot igazából akkor dobták le, amikor leírtam, hogy egy rakat vinnyogó vértelen balhere nem számít áldozatnak.

Nem mondom, hogy csak ilyen férfival jönnek össze, de nyilván előnyt jelentene.

Én a külsőm miatt vagyok nagyon sikertelen, és az a baj, nem nagyon lehet rajta változtatni, de nem hibáztatok ezért senkit, egyszerűen átlag alatti az arcom. Ezt valamennyire csak tudnám kompenzálni saját házzal, kocsival, pénzzel, ilyen értelemben számítanak ezek.

A másik, amit ilyen szépen megfogalmaztál, hogy boldog, szeretetteljes kapcsolat, ezzel az a baj, hogy én nagyon erre vágyom, de ilyet nagyon nehéz találni :/

#13 #14

Azért mókás, amikor valaki leírja, hogy felesleges ezekkel bármit is beszélni, úgysem változtatnak semmin, és meg vannak győződve a maguk igazáról, majd félvállról odavetni, hogy mit várnak, úgyis nektek van igazatok. Gondolom, az egy percig sem merül fel bennetek, hogy minden ember más, minden élet más, és ami nektek talán működik, másnál nem biztosan.

És köszi, nem ingyen pszichológust várok, hanem azt, hogy legalább ismerj egy szituációt, ha már olyan fellengzősen ide tudsz büfögni reagálást rá. Én legalább várok valamiféle észérvet, amit te itt hirdettél, és próbálok válaszokat vagy megoldásokat keresni a problémáimra, és nem csak ülök és anyázok a magas trónusról.

Szóval esetleg, de csak esetleg, próbálj meg normálisan válaszolni, ha valóban van rá válaszod. Nem azért írtam, hogy szimplán valaki megpuszilgassa a bibis lelkemet...

#16

"Nők". Úgy, mint a nők, akiket ismerünk, látunk, próbálkozunk velük,a környezetünkben élnek. Akikről tapasztalataink vannak. Akikkel együtt voltunk, barátkoztunk, vagy csak szimplán napi kapcsolatba kerülünk.

Ha minden nőre vonatkozna az egész világon, alighanem meg sem próbálnánk keresni olyat, aki nem ilyen.

És akkor leírom itt is. Nem az a bajom, hogy van egy nő, aki leépít. Nem az, ha van 10ből 9. A baj az, amikor közel 100ból nincs egy sem, aki nem szimplán lerázza az embert, hanem vagy megalázza, vagy ignorálja, és utána feltűnik az emlegetett tulajdonságú pasi mellett.

A kulcs az önbizalom és a pozitívitás nálam, engem az vonz. Sokat gondolkodtam, mi az "ideálom" a férfiak terén, sorba vettem azokat, akik eddig megfogtak valamivel. Mind alkatra, mind anyagi javakban, mind személyiségben teljesen mások voltak, egy közös volt bennük, hogy mind magabiztosak és pozitívak voltak. Én nagyon határozott, karakán nő vagyok, és aki gyengébb személyiségű nálam, azt hajlamos vagyok elnyomni. Ez nem azt jelenti, hogy az olyanokat perferálom, akik erőszakosak vagy bunkók (nyilván nem), hanem aki mikor felhúzom valamin magam, vagy nincs igazam, kedvesen de határozottan megmondja nekem, hogy vegyek vissza, ad egy fajta kontrollt.

Én anyagilag teljesen jól állok, nincs szükségem senki más pénzére, ha akarok valamit, tudok rá spórolni. Így is nehezemre esik, ha meghívnak valamire, ez meg a másik véglet.

De legyünk igazságosak, vannak olyan nők, akik ténylegesen elvárják, hogy a pasijuk legyen tehetős és/vagy olyan jóképű, hogy lehessen vele dicsekedni. És ők általában (persze csak ha a csinibaba kategóriába tartoznak) megtalálják a párjukat azon férfiak személyében, akik csinos, mutogatni való barátnőt akarnak, akit elhalmoznak minden jóval, csak mást ne keljen befektetni a kapcsolatba. Szerintem egészségükre.

De az emberek nagy része nem ilyen, egy részük pedig még fiatal és álomvilágban él.