Ha velem még barátkozni sem szeretnek a nők, valami nagy gáz lehet velem?

Fordítsd magadra azt az időt, amit ezzel töltesz, hogy fejlődj és jobb legyél, ki fog fizetődni, hidd el nekem.

Ezért írtam az első választ úgy, ahogy. Mert azzal, hogy magadat fejleszted és hozod jó formába, nem árthatsz magadnak és előnyöddé válhat.

Én nem szóltalak le egyáltalán, úgyhogy ne csak a rosszakat vedd észre ám, van, aki segíteni akar :D

Nem szeretnék ítélkezni, nem tudom, te hogyan ismerkedsz a lányokkal. Nekem van tapasztalatom olyan szempontból fiúk terén, hogy tudom, ki az, aki barátkozni akar és ki az, aki egyből lelépne, ha lenne valakim. És ez az első pillanattól marhára érződik. Azt pedig nagyon nem szeretik a lányok, ha valaki úgy akar velük barátkozni, hogy közben egyértelműen a nőt veszi bennük észre.

Barátság általában vagy közös érdeklődési körön, vagy közös baráti körön keresztül alakul ki. Legalábbis olyan barátság, amiből lehet más is, de meg is maradhat barátságnak, mert jól megvagytok, de igazából ennyi, vagy azért, mert párnak a másik sok lenne, vagy azért, mert van párja. Viszont úgy nem megy a barátkozás, hogy valakihez odamész barátkozni a semmiből. A csajozás sem szokott menni, kivéve, ha a külsőd beszél helyetted is.

Mindenesetre, velem még olyan nem volt, hogy ne beszéltem volna szívesen bárkivel, akiből nem ömlött a vágy. Volt, akit én is félreismertem, közel állt hozzám, mint ember, de féltékenységi rohamot kapott, ha be akartam mutatni más fiú barátomnak, vagy ha mondtam neki, hogy xy épp tetszik. Kellemetlen ez mindenkinek. De szerencsére van több olyan igazi barátom, akivel számíthatunk egymásra, nem érdekből barátkozik, jóban vagyunk a barátnőjével/feleségével is, akinek meg nincs barátnője épp, meg szoktuk vitatni a szingli dolgokat ugyanúgy, mint egy barátnővel.

Sokan erre azt mondják, bullshit. Látszik, hogy nem voltak még összezárva nap, mint nap 800 ellentétes neművel. Egy idő után az ember megszokja, hogy nem mindenki a dugásra alkalmas alanyt keresi benne, hanem a jó társaságot. Azt hiszem, akkor kezdődik az igazi felnőttkor.

Visszatérve, javaslom, csak úgy barátkozz lányokkal, ha nem rí le rólad, hogy csak azért mész pajtizni, mert hátha kaphatsz puncit. Ha valakivel random összekerültök, egy osztályba, egy táborba, egy akárhova, az király, azt senki sem érti félre és veszi zokon, aki nem öntelt ribi. Ahogy azt sem, ha a barátom barátja az én baráto is elvet követed. De úgy ne akarj barátkozni, hogy ha hisztis dívaként szarban hagynád az illetőt, amint lesz pasija, vagy savanyú citrom módjára rontanád a hangulatot, ha mesél esetleg a szerelmi ügyeiről.

A másik észrevételem (most olvastam végig a kommenteket), ne vegyél mindent ennyire magadra. Az a benyomásom, hogy nagyon, túlságosan is adsz mások véleményére és túl sok dolgot veszel támadásnak. Pedig nem az, nem ellened irányul, csak random trollkodás eg, noname embertől egy anonim oldalon... Ennyire nem kell kapni minden után.

Az pedig főleg nem előnyös, ha ki is fejezed a sértettséged. Az ilyesmit le kell nyelni, nem kell mindig kimutatni, hogy valami nem tetszik, vagy rosszulesett. Főleg ilyen apróságoknál. Csak a barátkozás miatt mondom, mint jó tanács. Ne legyél ennyire bántható, túl könnyű rajtad fogást találni.:)

Én akkor nem barátkozom valakivel, ha igénytelen. Például a suliban van egy srác, múltkor mögötte ültem előadáson, azt hittem rosszul leszek: végig a pattanásait kapargatta, meg a körömágyát rágta. Annyira undorító volt, hogy azóta messzire elkerülöm.

Nem mondom, hogy veled ez lenne a baj, nem ismerlek, csak írtam egy esetet, amit én tapasztaltam.

13as:)) Anyám is megmondta:)) Jól indúlt a szombatom. Minden anyának a saját gyereke szép. Pont anyuci kicsi fia miatt taszìtod a nőket.

Kérdező! Manapság a korosztályod neten éli az életét! Tehát sz ottani profilod alapján ìtélnek meg. Másik dolog élőben az igényes megjelenés és a viselkedés. Hogy itt tanúlt kedvenc jelzőmet emlìtsem: ha ocsmány vagy ne csodálkozz , hogy taszìtod a nőket. Menőkkel mindenki szeret barátkozni a lúzerekkel senki.

Szóba sem állnak veled, vagy csak nem megy a hosszútávú barátság?

Én pl. a legtöbb emberrel barátkozom, ha normálisan indítja az ismerkedést és nem nyomul, nem fogok hajszálhasogatóan elítélni senkit, max. azt kerülöm, aki undorító ránézésre vagy kőbunkó (akár férfi vagy akár nő az illető). Máskülönben bárkivel leállok beszélgetni, mert amíg nem ismerem, addig nem tudhatom, hogy jó-e. Viszont a legtöbb barátságom egy időután megszakad, nem tartom fent, csak felületesen maradnak, kevés az, akivel elmélyül.