Introvertált lányok! Hogy találtatok párt magatoknak?

27 éves koromig voltam begubózva a saját világomba. Akkor elegem lett abból, hogy ilyen önállótlan vagyok, megpályáztam egy külföldi állást, hogy magamra legyek utalva. Ott mivel senkit sem ismertem, muszáj volt lépten-nyomon idegenekkel szóba elegyednem. Mire észrevettem, már egyáltalán nem okozott gondot megszólítani bárkit. Elkezdtem mindenféle random témákról társalogni a környezetemben levő srácokkal, elhívtam őket programokra, stb. Két éven belül lett valaki, akivel kölcsönös volt az érdeklődés, azóta már házasok vagyunk.

Nálunk a párom kezdeményezett, így lett "sikerélményem". Ha ő nem lett volna, lehet, hogy megpróbáltam volna én is kezdeményezni, még ha a habitusomból kifolyólag nehéz is, mert sztem a szerelemre való vágyam ezt felülírta volna bennem.

Barátnőmön keresztül ismerkedtünk meg először csak neten. Először csak ott beszélgetünk rengeteget. Első találkozáskor alig mertem hozzá szólni ő úgyszintén hozzám, eléggé zavarban voltunk. Nem sikerült túl jól. Második találkozáskor elhatároztam hogy bármi lesz pozitvan fogok hozzáállni a dologhoz (ha nem sikerül az se baj). Próbáltam közvetlen lenni és mosolygós és állandóan újabb témákat keresni. 5 évig voltunk együtt.