Tényleg szégyellnem kellene magam, amiért jelenleg szingli vagyok?

Ami fontos, hogy kényszerből ne gyere össze senkivel, egy kapcsolat csak akkor szép igazán, ha tényleg minden megvan, amit egy férfiban keresel.

De nem kell szégyellned magad, nem értem a szüleid, mindenkinek akkor jön el a megfelelő, amikor itt az ideje, erre nem lehet rágörcsölni.

Legyél vidám, koncwntrálj a céljaidra és majd jön magától. :)

A fenéket szégyen ez. Sokan gondolják így, de nincs igazuk. Én lassan 26 éves leszek férfi fejjel és nekem még soha sem volt párkapcsolatom! Alkalmi kalandjaim azért voltak, meg barátság extrákkal kapcsolatom is volt már régen, de komoly még nem.

Én tudom hogy mik a problémáim, és tudom miért nem kellek annyira a nőknek, de lényeg hogy pár éve változtatok ezen apránként és azért haladok előre ezzel kapcsolatban. Nekem éppen most kezdődik el számomra egy új élet. Jó nem teljesen mert nem költöztem el, meg semmi hasonló, de munkahelyet váltottam, teljesen más munkát fogok végezni 1 hét múlva amiben eddig soha sem volt részem, más környezetben leszek, sok minden más lesz. Más egyéb terveim is vannak ezen kívül amiken már ezerrel dolgozok, és inkább lefoglalom magam mint hogy ezen görcsöljek hogy mikor lesz már valakim.

Néha a családban is megjegyzik hogy már jó lenne ha hazavinnék valakit, de nem értik meg hogy ez nem ilyen egyszerű. Azok a nők/lányok akik nekem bejönnek meg úgy eltudok velük beszélgetni ők mind foglaltak vagy más kell nekik, vagy nem keresnek társat bizonyos okok miatt. Nem vagyok egy bulizó típus, inni sem iszom mert gyógyszert szedek. Régen sok gondom volt az önbizalmammal, meg egyszerűen nem tudtam feloldódni társaságban meg spontán leszólítani lányokat egy adott helyzetben. Már ezen változtattam de még eredmény mindig nincs. Igaz nem is erőltetem mert értelmetlennek látom, ha eljön az idő úgy is elfog, és akkor teszek majd érte persze. Nem várok a sült galambra mert arra rájöttem hogy ez nem úgy megy.

Egyébként én megtanultam lesz@rni más véleményét, igaz ezt nagyon nehéz, de én elengedem a fülem mellett, sokszor ha nagyon az agyamra megy beszólok hogy jó lenne ha már befejezné végre. Nem kell ezen keseregni hogy cikinek tartják, meg szégyennek, ne foglalkozz velük. Az az ember akinek nincs jobb dolga mint hogy a te magán életeddel foglalkozzon most akár a szüleid akár más rokonaid, vagy idegenek az az ember aki a te életeddel foglalkozik az inkább a sajátjával foglalkozzon. Nem vagy még lemaradva semmiről, fiatal vagy még bőven, sokan 30-35 éves korukra találnak rá az igazira, a lány tesóm pontosan így volt mint én. 30 felett találta meg az igazit, 30 felett szült, boldog családi életet él, és előtte fél évvel mielőtt megismerte azt a férfit akihez férjhez ment később akkor is mondta hogy ő már feladja azt hogy valaha is családos anya lesz, inkább éli az életét és ennyi, és mégis összejött neki amikor ne számított rá. Ő neki is volt egy nagyon komoly kapcsolata amit nagyon sajnált amikor véget ért sokáig ki volt miatta, de összekapta magát és pár évet egyedülállóként igaz de szépen elélt. dolgozgatott, tanult, építette a jövőjét, elment erre-arra, picit világot is látott.

Nem kell ezen keseregni, és ne foglalkozz mások véleményével, mert felesleges! Majd eljön az igazi!

engem konkrétan a család nem macerál mert tudják, hogy nem örülnék neki..

de mások annál inkább..

megjelenek bárhol húgommal, unokatesókkal már mondogatják hogy "múltkor a csajod", "fullos a barátnőd" meg ilyenek

és akkor szépen nyugodtan megbeszélem velük, hogy én most sokat melózok, nincs szükség rá hogy vkit hitegessek miközben nem vonz, állat válogatósra sikeredtem, erzékeny fajta vagyok aki ugyan elvan mindenkivel de szerelmes nehezen lesz.. töttörö

és ennyi..szerintem te is beszélj velük

kérdezd meg, hogy jobb lenne-e egy bunkó sógor/vő? tehát örüljenek, hogy szűröd a kínálatot..