Mi a véleményetek az olyan férfiakról akik 35-40 évesen is akkora gyerekek hogy teljesen éretlenek egy kapcsolatra?

Mi közöm hozzájuk? És neked mi?

Szokásos értelmetlen kérdés.

Ha valaki nem felel meg az igényeidnek, akkor ne állj össze vele!

Mit kell rugózni azok személyiségén, akik nem tartoznak hozzád?

Mellesleg, hol van a határa annak, hogy egy férfi gyerekes? Mi határozza meg ezt a fogalmat? Nem politizál eleget, nincs saját vállalkozása, nem agysebész, nem ül egész nap tárgyalásokon?

Gyerekes viselkedésű férfi az, akinek van hobbija, aki élvezi az életet, akinek vannak mániái, aki szeret szórakozni, aki élvezi a partnere társaságát, aki imád játszani a gyerekeivel, aki nem tojja le családját, aki nem uralkodik feleségén? Aki nem Christian Grey módjára bánik párjával, mint A szürke ötven árnyalata regényekben/filmekben?

Én pl. 47 éves vagyok. Lego-zok, nem csak gyűjtöm, de szívesen építem is. Szeretem a számítógépes, konzolos játékokat (mértékkel). Kedvelem a társasjátékokat. Imádom a jó filmeket, hatalmas gyűjteményem van! Még az animációs és mesefilmeket is élvezettel nézem. Audiofil hifi rajongó is vagyok, így zenegyűjteményem is van. Szeretek kerékpározni, kirándulni. Tehát a vasparipára is áldozok. Odavagyok a fotózásért is. Remek játék tájképeket, állatokat, embereket és minden egyebet fotózni. Terepjátszós autómat nem csak közlekedésre használom, hanem off road kalandokra is.

Munkahelyem sincs! Nem ülök irodában, nem robotolok gyárban, nem hallgatom a hülye kérdéseit ügyfeleknek, sem üzletben, sem telefonon, sem ügyfél-szolgálaton. Nincs főnököm, nincs felettesem, aki dirigálna. Játszok egész nap! Illetve, amikor kedvem tartja, hiszen munkaidőm sincs. :-) Rajzolgatok, festegetek, firkálgatok, maszatolok, pacsmagolok... Hiszen grafikus, festőművész vagyok. Ingatlanbefektetéseink is vannak, melyek hozzák a bevételt. Négy gyermekem van és egy gyönyörű, imádni való, jó fej, humoros, laza, rugalmas természetű orvos nejem. Családtag még egy szuper kutya, egy teknős, két akváriumnyi hal. A család a mindenünk! Gyerekeink koruknak megfelelően sikeresek, boldogok! Együtt játsszuk az élet játékait! Együtt lego-zunk, együtt nézzük a filmeket, együtt hallgatjuk a hifit, együtt nyomkodjuk az xboxot, ill. együtt ugrálunk az xbox Kinect kamerája előtt. Együtt használjuk autónkat off road-ozásra, együtt járunk kerékpározni, együtt fotózunk, kirándulunk, utazunk, együtt játsszuk a társasjátékokat...

Eltudod képzelni, milyen pocsék családfő, apuka, férj vagyok? Én, aki számára egy nagy játék az élet!

#9-nek

Igen, jól kérdeztél rá, mert sokaknak az a 'felnőttes', ha legalább egy használt AUDI A6-os gurul a feneke alatt, attól érzi magát boldognak. Pedig csak egy (drága) vágya beteljesülését élvezi ideig-óráig. Értékesnek érzi magát az is, aki különféle "értékekkel" ruházza fel önmagát, sőt családtagjait is. Pedig az ékszer sem érték, csak drága. Nálam pl. az arany(Au) maga csak ott érték, ha egy-egy csatlakozó érintkezőjén látom fényleni. Ott valóban értékes, mert ellenáll mindenféle savnak-lúgnak, korróziónak.

De ember nyakában lógva az mit segít? Milyen érintkezést segít?

Ja... persze, a társas kapcsolatban valóban segít megtalálni azt a személyt, aki az 'értékes emberre'* vágyik, hogy aztán 'érintkezésbe' léphessen vele... Így igaz.

*= értékekkel felruházott, feldúsított ember.

Magam részéről úgy látom... Te, aki vázoltad önmagad és családod életét, létezéseteket a mindennapjaitokat tényleg idilli. Szerintem igenis követendő példa.

No De!!! Azért nem ilyen egyszerű idáig eljutni... gondolhatják ezt sokan.

Mert hát hol van a tehetség kérdése?

Mert hogy nem lehet mindenkiből iparművész, festőművész, egyszóval ~művész...

Mert akkor ki fogja megfejni a tehenet, hogy t.rudit adhass gyermekeidnek? Ki fogja termelni és kivágni a fát, hogy bebútorozhasd a lakásotokat? Ki fogja megtermelni és boltodba szállítani a zöldséget, gyümölcsöt, amit esztek nap mint nap? Ugye?

Viszont lehet költőien, lazán és boldogan élni, akár tehenész, akár fakitermelő, akár kistermelő, akár festőművész, vagy mérnök is legyen az ember. Mert minden szakmának, tevékenységnek megvan a maga szépsége és egyedisége.

Ezt persze azok látják így, akik tényleg azzal keresik a pénzüket, amivel egyébként is szívesen foglalkoznak... gondolom.

Szóval, minden munka(kör) szépségét kéne már láttatni az emberekkel, s nem pedig a jog&közgazdász&informatikus szakmát favorizálni, hogy legyen már neked min. két diplomád, mert akkor sokat tudhatsz keresni! Így akkor könnyebb dolgod lesz, s így boldog életed lesz.

Csak hogy van ennek a sugallatnak egy másik értelme is: - Ha nem tanulsz nagyon sokat, ha nem képezed magad p.h.d.-nak, akkor meg boldogtalan leszel. Ami persze hülyeség!

A Kérdezőnek:

Akivel Te szót értesz, akivel Te egy-húron pendülsz, el ne ereszd! Akivel meg úgy érzed nincs semmi dolgod, azt kerüld el, lépj ki a kapcsolatból, a szituációból.

Ne ítéld meg, ne ítélkezz, csak Kerüld el.

Van egy mondás: "Minden zsák megtalálja a maga foltját!" A kisgyermek a kisgyermekkel érzi magát jól a játszótéren, a felnőtt gyermek meg a felnőtt gyermek 'játszóterén' érzi magát otthon.

NEM vagyunk EGYFORMÁK! Semmilyen tekintetben, azaz sem test-fejlődésben, sem tudatfejlődésben, azaz mentálisan sem.

De, mindenkinek ugyanannyi esélye van mentálisan felnőtté válni, mint amennyi esélye volt testileg is.

Az ERŐ legyen Veletek!