Mit tanácsolnátok az ismerkedéssel kapcsolatban annak, akiknek összetettebb a személyisége?

#11: Értem, hogy mire gondolsz, de nem értek egyet. Szerintem nem minden ember személyisége merül ki 1-1 vagy 1-2 érdeklődési körben vagy stílusban. A többséget valóban néhány dolog fogja meg igazán és teljesen leköti, de van, akit több dolog. Pl. Einstein mondta, hogy "A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.". Vannak olyan személyiségek, akik ilyenek és nem csak Ábel! :D

Az unatkozásról pont, hogy szó sincs. Unatkozni maximum olyankor szoktam, amikor valami külső ok miatt nem tudok semmit sem csinálni. Pl. másfél órás buszozás. (Oké, olvashatnék, de a hazai utakon szétszakad tőle a fejem. Szóval, a zenehallgatás marad csak, ahhoz pedig nem feltétlenül van mindig kedvem. A fülesem hangszigetelése miatt a max. közeli hangerőtől pedig a fejem szintén megfájdul.)

Általában feltalálom magam, foglalkozok rengeteg dologgal és még így is úgy érzem, hogy sok dologra nem marad időm. A könyveket pl. halmozom, de kevés időm van olvasni. Kisebb koromban is jellemző volt rám, hogy bármilyen aprósággal elvoltam és kitaláltam a saját kis dolgaim.

Nem feltétlenül olyan társat keresek, akit minden érdekel, de legyen nyitott. Lehangoló, ha valami számomra kedveset mutatok az elvileg társamnak és csak egy ahát képes kinyögni.

A gamer csajhoz szurkolók, az egyik barátomnak összejött. Nagyon cuki páros! :D

Filmeknél a horror tök jó példa. Bírom a slashereket is. Oké, hogy nagy részük egy kaptafára megy, de meglátom bennük az izgalmat. Pont ugyanannyira, mint egy jól megcsinált romantikus filmet. (Tény, az elveszi-nemveszi filmek messze állnak a jótól, de romantikus filmek közt is találtam olyat, ami megfogott.)

Rendezőből is van kedvencem, mert az illető kamerakezelését és az általa bevitt plusz hangulatot nagyon átérzem. Pedig egy olyan rendezőről van szó, akit nagyon sokan lehúztak az idők során.

Zene terén a telefonomról az aktuális kedvencek az elmúlt időszakból: Sigrid, Adna, The Weeknd, An Horse, Tom Walker (pop), Hadouken, Crystal Castles, Gabriel & Dresden, Markus Schossow, Tydi, Felix da Housecat (elektronikus), Kanye West, Lil Peep, Machine Gun Kelly, nothingnowhere, Orelsan, Tkyd (rap), Blink 182, Brand New, Circa Survive, Good Charlotte, Linkin Park, Miss May I, RHCP, The Grenma, The Plot In You, Trash Boat, Offspring, Wage War. Komolyzene kategóriából mostanában pár filmzene.

Szerintem egy emberben több érzés és hangulat is lehet. Nekem pont az a furcsa (de elfogadott), amikor mondjuk valaki rocker és csak rockot hallgat, de egy jól megszerkesztett elektronikus zenét szörnyűnek tart vagy egy jó énekhangú és jól hangszerelt akusztikus pop számot gagyinak.

Nem arról van szó, hogy mivel több fajta médiát fogyasztok, ne lenne azon belül egy saját stílusom és ne tennék különbséget a számomra jó és nem jó között. De, adok esélyt mindennek és utána eldöntöm, hogy nekem tetszik e. Pl. vannak népszerű és felkapott előadók, akik nekem nem jönnek be, mert egyhangúnak találom a zenéiket. Vagy filmek terén követem a Marvel univerzumot, de pl. a Fekete párducot szörnyűnek találom és alá is tudom támasztani, hogy miért.

A minden témában vélemény alatt nem arra gondolok, hogy valaki mindenről egy doktori disszertációt hozzon össze fél perc alatt, de pl. amikor felteszek egy politikával kapcsolatos kérdést, de az illető semmit sem tud mondani a dologról, pedig a saját életére is kihat, az nekem fura.

Hangulattal kapcsolatban elfogadom, hogy nehéz lehet elviselni. A probléma pl. az, hogy amikor épp nincs semmihez sem kedvem, egy kapcsolatban kevesen adnak teret. Amikor épp melankolikus vagyok, akkor nem kell rágörcsölni a másik félnek, hogy mindenképp fél perc alatt legyen egy comedy central fellépő. Egyszerűen hagyja és küldjön egy szomorú zenét és kész.

Persze, az tényleg gáz, ha a jövőkép-lehetőség-szerelem nem kapcsolódik.

Nyugi, nem vettem harapásnak. Tök pozitív volt, nem rágok be a negatív kritikára sem, az egyenességet bírom. Köszi a válaszod! :)

#12: Az embernek egy élete van. Azt az egyet szeretném élvezni. Nem vagyok türelmetlen, de értelemszerűen nem akarom remeteként élni az életem és szórakozni is szeretnék. Pl. tiniként még nem gondoltam, hogy életem szerelmét találtam meg, ettől függetlenül kellemesen gondolok rá vissza és nem bánom a dolgokat.

Szerintem egy komplex személyiség nem feltétlenül akar 50 éves koráig várni bizonyos érzelmi töltetű dolgokra vagy olyanokra, amik jellemzően egy életszakaszhoz köthetők.

#14: Mesélnél arról, hogy ismerkedsz vagy hogy mennek az ilyen jellegű dolgaid? :)

#15: Rám is jellemzőbb volt mindig ez a barátságból/haverságból lett kapcsolat, nem szerettem beleugrani a dolgokba.

Ezt a nyitottságot ritkán látom. Lehet, hogy életkori sajátosság, hogy a fiatalabbak kevésbé mélyülnek el dolgokban és az idősebb korosztálynál többször kéne próbálkoznom. Egy viszonylag népszerű közösségi oldalról volt egy nagyon értelmes, nálam idősebb barátnőm. Vele minden rendben volt ilyen téren, csak más életszakaszban voltunk, amit még nem lehetett összeegyeztetni.

A baráti köröm mostanában viszonylag fix, az ottani emberek már kilőve. Suli, munkahely műszakis, ott pedig nem hemzsegnek a lányok.

#16: Facebookon benne vagyok néhány csoportban és pár helyen tök jól elszoktam beszélgetni. Lett már ilyenből barátság, egyszer kapcsolat, de általában marad a dolog az adott témánál.

Élőben nem igazán tudom, hogy hova menjek. Vidéken pl. a Testről és lélekről vetítésén, amire mentem, voltunk 6-an a teremben. 2 idős nő, 1 idős férfi, egy fiatal pár és én. Könyvhéten leginkább young adultot olvasó fiatal lányokat láttam, az meg nem igazán az én világom. :/ Esetleg valami ötlet, hogy élőben még hol próbálkozzak?