Van itt köztetek, aki már 25 is elmúlt, de még mindig csókszűz (vagy fiatalabb, de semmi esélyt nem lát a jövőben)? Mi az oka a reménytelenségeteknek?

Annak, aki úgy érzi, hogy a kinézete miatt nem képes ismerkedni, illetve akinek nehezen megy egy kötetlen beszélgetés, annak nyilvánvalóan nem leszólítós ismerkedéssel kell próbálkoznia.

Ha szomszédságában, iskolában, munkahelyen nem talál megfelelő partnert,

akkor ismerkedhet pl. közös hobbi alapján, klubokat keresve,

vagy pl. természetjáró csoportokhoz csatlakozva.

Érdemes lehet részt vennie társasutazáson, városlátogatáson

(pénztárcától függ, hogy hová), olyan egyéb programokon,

ahol minőségi (nem leszólítós) ismeretségeket köthet.

A túristacsoportok tagjai mindenképpen megismerkednek egymással

és néhány óra múltán a külsőségeknek már sokkal kisebb a szerepe.

A lényeg, hogy olyan program legyen, ahol akkor is jól szórakozik,

ha éppen nem jön össze tartós kapcsolat.

Sokszor láttam igényes kapcsolatokat születni pl. társasutazáson.

Jelen!

32 eves léven már úgy érzem, hogy nagyon el vagyok késve, es ugye fiatalabb már nem leszek szóval...

Pedig olyan jó lett volna kipróbálni a tiniszerelmet, vagy a huszaseveimben kiélni magam...

Az a baj, hogy elégge zárkózott vagyok, egy emberrel meg el tudnék nagynehezen beszelgetni, de ha már harman vagy többen vagyunk akkor háttérbe szorulok. Így pedig eleg nehéz IRL ismerkedni. Társkereső oldalak, na azokat meg hagyjuk... Nincsenek is barátaim. Úgy ezrem, 32 evesen nekem már mindegy...

Aha, de nem nagyoj foglalkozok vele

29/F