30 évesen van még értelme próbálkozni csajozni? Sose volt sikerem.

Én is 31 leszek, és nekem sincs sikerem. Én már rég feladtam. Szórakozni nem járok, nem szeretek.

Meg beszélgetésbe se vagyok jó. Úgy nőttem fel, hogy csendes típus voltam, nem szeretek annyira trécselni, szövegelni. Szerintem esélytelen, hogy legyen bárkim is még az életembe valaha is.

#4: No para, a nők kézben tartják a helyzetet! Összejönnek valami apának alkalmatlan pasival, felcsináltatják magukat, a "nemolyannaktűnt" apa pedig lelép. Nemzetünk jövője biztosítva van a sosehibás egyedülálló anyák miatt!

- Budaházy Edda

#3-as vagyok: Nem akarok gyereket. Talán egykor még akartam volna, amíg 14 éves koromtól nem lakott itt folyamatosan az akkor még csak 5-6 éves keresztlányom, akit anyám nevelt.

Aztán a sok, véget nem érő sok sok csalódás után, már úgy vagyok vele, hogy nem szeretnék gyereket.

Meg nem is lenne kivel csinálni, mert nem jövök be a nőknek, és ezért egy se tekint rám férfiként.

Nem kellek nekik, ez van.

Én lassan 39 leszek, és mindig félénk, visszahúzódó voltam. Olyan kevés lehetőségem volt, hogy meg sem tudom mondani, hogy mennyire jövök be a nőknek. Annak az alig párnak nem jöttem be. Hogyha egy varázsló mindig idehozna nekem egyet időnként, akkor már okosabb lennék. Beszélgetni még úgy ahogy tudnék velük, meg talán bókolgatni nekik. Gyerek az nekem sem kéne, ha csak rajtam múlna.

1-es, ezt te hogy a viharba csinálod? Igazából én is ezt csinálnám valószínűleg, hogyha nem lennék ilyen.

A 4-es lehet, hogy csak ironikusan fogalmazott.

#7 változni sose késő.

Csak ugye, a változás fájdalommal jár ;)