Másnak is megromlott a házzasága miután megszületett a közös gyermek?

Ilyen kérdést már jópárszor feltettek és a legtöbb válasz bizony az volt hogy rosszabb lett. Ebből is el lehet gondolkozni hogy talán mégsem olyan tökéletes dolog a gyerek ahogy azt egyesek hangoztatják és hogy aki gyerek nélkül akar élni az sem lesz hülye és boldogtalan...

Ha te is olyan anyuka vagy,akinek csak a gyerek a fontos,minden percedet vele töltöd,ha megnyikkan felveszed,éjjel is állandóan bőg, akkor ne nagyon csodálkozz,ha a férjed besokall. Törődj vele,az ő problémáival is,és biztosíts neki a pihenéshez nyugalmat. Egy kisbaba két szopi között ellehet az ágyában. Nem körülötte kell forogni a világnak. Az apa igényei éppen olyan fontosak,mint a picié. Nem csak neked vannak igényeid,hanem a férjednek is. A legtöbb házasság emiatt megy tönkre a baba születése után.

Csak halkan merek váleményt nyilvánítani arról a közkeletű megállapításról, hogy a kismama ilyenkor "csak a gyerekkel foglalkozik, pedig a férjének is igényei vannak". Azért ez durva szerintem. Egy nő nem szárazdajkának szerződött a férfi mellé, és a gyerekvállalás két felnőtt ember közös döntése (kellene hogy legyen). Különösen az első időszakban, a terhesség-szülés fájdalmai után, 3-4 óránkénti szoptatások, alváshiány, teljes fizikai kimerültség idején egy anyukának épp hogy magának is segítségre lenne szüksége, és nem arra, hogy egy túlméretezett csecsemő (a férje) még pluszban benyújtsa az igényeit. Többek között ezért mondom, hogy a legnagyobb szívás a világon nőnek lenni, még Európában is.

Ennyi erővel azt is mondhatnánk hogy a férfi dolgozik reggeltől estig, mit képzel a nő hogy még törődést is elvárja amikor inkább segíteni kéne neki. Ja persze tudom a nők szerint a munka az semmi csak a gyerek nehéz de azért a pénz kéne belőle..

Nekünk nem romlott meg a házasságunk, sőt.Pedig nagyon fiatalon lettünk szülők, én 16 voltam a férjem 19.Most leszünk 17 éves házasok, és nem lett rosszabb, sőt jobb.Azt hiszem, szerencsések vagyunk.Viszont a férjem kamasznak sem csavargott soha, most is családcentrikus.Én is csak azt tudom mondani, hogy próbálj a kedvében járni, legyél kedves, csinos, tudom, hogy nem könnyű, de ha meg akarod tartani a férjed, muszáj a kedvében járni.Persze ő se legyen egy herebáró, mind a kettőtöknek kell áldozatot hozni.Ha mind a ketten akarjátok, sikerülni fog.

Allison te szerintem tök hülye vagy!!! Biztos egy karrierista 30-on túli nő vagy, akinek se gyereke, se férje. Mert csak az tud ilyen hülyeségeket össszehordani, aki nem tudja milyen a nap 24 órájában, a 4 fal között összezárva loenni egy kisemberrel, és nincs az embernek egy cseppnyi ideje sem, még magára sem! Nincs éjszakája, nincs nappala, de fdőzni, mosni takarítani így is kell, mert a férj, aki haza érkezik tiszta otthonba érkezik, elébe van téve az étel, tiszta és vasalt a ruhája, és szépen van nevelve a gyereke, el van zárva a külvilágtól szinte, főleg egy beteges, nyűgös, nemalvó, hasfájós bébivel. És amennyire az újdonsült kismama erejéből telik, ki is elégíti urát... Ezt csak az tudhatja, aki benne van, hogy nem csak unatkozó "kisasszonyok" kitalált betegsége, a szülés utáni depresszió...