Tényleg önző anya vagyok amiért elváltam?

Elvált szülők "gyereke" vagyok, 22 éves voltam, amikor a válás megtörtént, egy eleve halott kapcsolatban. Így utólag azt látom, hogy sokkal kevesebbet sérültem volna pszichológiailag, ha inkább csonka családban növök fel. És igen, lehet, hogy maga a válás megviseli a gyereket, de hosszú távon még mindig ez a jobb befektetés.

Amit a gyerek otthon lát, az lesz számára a normális, az alapvető. Ha az otthonában szeretetlenség van, azt valamilyen módon kivetíti magára, a többi emberi kapcsolatára, a világnézetére, stb., illetve párkapcsolati nehézségei is adódhatnak amiatt, ha az elsődleges előtte levő minta diszfunkcionális. Arról nem is beszélve, hogy nagyon könnyen átveszik a bántalmazott szülő kétségbeesését, vagy az egész helyzet okozta szorongást.

Jó döntést hoztál, hidd el, és ismeretlenül is büszke vagyok rád!

Csúnyán elvált szülők gyereke vagyok,8-10 éves voltam akkor... Hidd el, jól tetted.

F.

A világ legnagyobb baromsága ez a "gyerek miatt nem szabad külön menni".

Az én szüleim 13 éves koromban mentek szét. Szerinten kb. 5 évvel korábban meg kellett volna lépniük.

Ez az ember nem a barátod. Ha az lenne, akkor tiszteletben tartaná a döntésedet és támogatna.

Én is elvált szülők gyermeke vagyok, 13 éves voltam, ami ráadásul szerintem pont az a kritikus kor, amikor még a gyerek fiatal, de már rendesen felfogja hogy mi történik.

Apám nem verte anyámat, de még így is örülök, hogy elváltak. Azt végképp nem akartam volna látni, hogy ide lesüllyed a kapcsolatuk.

Csatlakozom az előttem szólókhoz.

Egy verbálisan bántalmazó kapcsolatban voltak szüleim, néha volt fizikai is, ők sem váltak el miattunk testvéremmel, de gyerekként ezt átélni szinte minden naposan egy borzalom, jobban jártak volna egy válással. Persze bizonyos szinten körülményesebb, de ha azt nézed, hogy mikor felnő a gyereked, akkor ezek a problémák nem fognak annyira nagy nyomot hagyni. Bennünk testvéremmel örök életre nyomot hagyott, amit sosem tudunk kitörölni még szakember sincs olyan, aki egy ilyet megoldhatna. Anyám azóta meghalt, testvérem elköltözött, én egyedül élek, apám vidéken külön él. Gyakorlatilag mindenki egyedül él, egymástól távol, a család széthullott, testvérem apámra haragszik, velem is alig kommunikál. Ezt senki sem fogja visszaadni, pedig anno mi mások szemében minta család voltunk. Ergo jól döntöttél és ne hallgass arra, akinek fogalma sincs erről, az nem a barátod. A volt férjednek már van várandós barátnője, az nem számít neki? Aki foglalkozik veled, az mindenben támogat. A gyereked nem fog csonka családban felnőni, mert apja ugyanúgy van és még lehet akár pótapja is.