Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális ez a hullámzó érzelem bennem ? Én léptem ki, azonban egyre inkább ,, bánom "
A történetünk röviden.
9 év együttlét, 4 év házasság. A kapcsolat egész ideje alatt az ő szüleinél éltünk, sehova sem haladtunk. Éltünk mint hal a vízben, azonban nulla terv. Ő nagyon anyagias, mindene a pénz, kifelé mutatás. Nem akarom lehúzni itt, azért nagyon sok dolog miatt szeretem mai napig. Jó ember, szerető típus, odaadó és csodás anyuka lenne.
Én ebben az együttlétben teljesen elvesztettem önmagam. Az, hogy a szüleivel éltünk teljesen olyan érzés volt, mintha gyerekek lennénk. A végén már semmi férfiasságom nem volt. Tipikus hátsó ülésen ülök mint egy második gyerek a szüleinek.
Ezen felül ő nagyon féltékeny típus. Sajnos az utóbbi időben lett is volna rá oka, ezért is léptem ki. Nem csaltam meg őt, viszont előbb utóbb sajnos eljött volna. Nem másra vágytam , ezt az is bizonyítja, hogy azóta sem voltam senkivel és nem is keresem a lehetőséget pedig egyedül élek.
Miután elköltöztem számtalanszor próbálkozott, én mindig elutasitottam. Ezután sajnos egy félreértés miatt összevesztünk, pedig mint embert nagyon szeretem. Ő azt gondolja más miatt hagytam ott, pedig ez nem igaz. Később sokáig követett, figyelte minden lépésem, nézte a fb és insta fiókomat, amint ez kiderült utána változtattam jelszót.
Ezután felhívta a szüleimet, hogy én az ő pénzükön akartam bútorokat venni, ezért akartam őt idehozni ( nem akartam, eljöttem és tisztán elmondtam, hogy ez ennyi volt) illetve ilyen dolgok.
Mostanában nagyon magányos vagyok. Nem kezdenem újra, mivel most érzem magam igazán önmagamnak és tudom, hogy ez idő kérdése és változna ha újrakezdenénk.
Nem rég írtam alá a közös megegyezést a vállással kapcsolatosan és egy jóideje nem hallok felőle.
Néha felhívnám pedig semmit se tudnék neki mondani. Csak megkérdezném hogy mennek a dolgai. Én nem akarnék neki semmit mondani, ezért inkább nem hívom fel.
Mostanában kezdtem el nyitni mások iránt, azonban senki sem megfelelő, mindenkinél bezàrok, vagy elutasításokat kapok.
A leginkább úgy tudnám leirni, hogy most céltalan az életem. Semmi nincs. A lakás kész, az életem mederben, folyok az árral. 33 éves vagyok és nem akarok családot. Amíg volt ő addig legalább voltak célok, akár egy utazás, akár egy hétvége. Most minden olyan üres.
Meddig tart ez ? Mi a megoldás?
válasza:Eltart egy darabig, legalább egy évig. Nem kell sürgetni a folyamatot, ne nyiss más felé ismerkedés céljából ha nem vagy rá kész, inkább légy őszinte a nőkkel és csak szexelj.
Majd ha túllépsz a házasságon meg persze elválsz akkor ismerkedj ha akarsz.
válasza:Normális hogy ezt érzed. Írtad, hogy magányos vagy. Az agyad becsap és húz vissza a volt feleségedhez, hiszen a magánynál még sokszor az is jobb.
Légy türelmes magadhoz, és hagyjál időt. Biztos készen állsz nyitni? Hiszen rögtön be is zárkózól. Őt keresed mindenkiben? Addig ne ismerkedj.
Én is válófélben vagyok jelenleg, mi még balhéztunk is mellé. Az is normális, amit ő csinált, hiszen te mondtad ki a végét. Engem is elhagytak, az ember ilyenkor kétségbeesik. Valószínűleg beletörödött és belátta, hogy jobb ez így.
Apróbb célokat tűzz ki magad elé (ami akár rendszeres sportban jelentkezik), hiszen a sikerélmények inspirálnak. Nekem ez bevált.
Azt pedig ne felejtsd el, hogy 33 évesen még te is fiatal vagy, előtted az élet.
Sok siekrt kívánok!
Köszönöm, ment a zöld.
Nem őt keresem, inkább csak idegen ez az ismerkedés. Egyetlen egyszer mentem el egy találkozóra de az elején tudtam, hogy többet nem fogom keresni. Kedves volt, csinos is és szimpatikus is, azonban nem éreztem kedvet arra, hogy kell ez nekem. Ilyenkor vele szemben csak a jók jönnek fel és azok, amikor én bántottam meg őt. Kicsit kudarc is ez, mintha én miattam lett volna. Megfordul a ,, mi lett volna ha " és a ,, lehet ha máshogy csinálom most boldogok lennénk ". Aztán rajovok, hogy egész biztosan nem..
válasza: válasza:Kettes vagyok, én is kudarcként élem meg a válást. Sokszor arra gondolok, mi az, amit másképp csinálnék. De a végeredményen nem változtatott volna semmi. Nemsokára túl leszel rajta. Kis idő még neked.
Én még ott tartok, hogy nemhogy ismerkedni, de el sem tudom képzelni sem mással.
#5- tudom, nem is kérdés. Inkább az, hogy elmulik -e ez a valami. Ez a ,, beszélnék vele értelmetlenül " vagy nem ? Nem kezdenék újra. Sőt.. ha boldog lenne mással én örülnék. Tiszta szívemből. Talán akkor felvenném vele a kapcsolatot. Mert úgy lennék vele, hogy akkor már biztosan nem okoz benne semmilyen fájdalmat, ha ,, jóban " maradunk.
#6 - Neked mióta tart ? Mit értesz ez alatt amit írsz? Őt keresed másban, vagy csak nem menne mással? Én az utóbbit érzem. Azt érzem, hogy vele ismertük egymást, túl voltunk azon , hogy ismerjük meg egymást stb stb. Újra kezdeni, megint modoroskodni, mások hibáit lenyelni, szinte hányingerem van ettől. Ha el is tudnám képzelni olyannal tudnám, akit már ismerek innen-onnan.
válasza:#6 vagyok, 5 hónapja nem élünk együtt, igaz mi egyszer megpróbáltuk újrakezdeni ezidő alatt. 2 hézig tartott.
Én nem ismerkedem, de mondjuk ha meglátok egy férfit aki tetszik, akkor rögtön eszembe jut, hogy a férjemnek is hasonló a frizurája, ilyesmi.
Nem mondom gondolkodtam már el azon, hogy mi lesz, ha valakivel ismerkedni fogok. Nekem is az jutott eszembe, hogy ami régebben izgalmas ismerkedési fázis volt, az most inkább valami nyűg lenne. Bele is borzongtam, nekem is hányingerem van ettől.
válasza:Ez mindkettőtöknél csak egyet jelent, mégpedig azt, hogy még nincsen lezárva belül a dolog. Én, évekkel ezelőtt estem át egy kemény szakításon 10 év után annak ellenére, hogy óriási szerelem volt mindkét oldalról. Nem is jött közbe harmadik, más miatt történt, hosszú, nagyon szemét volt akkor velem a párom. Ettől csak jobban fájt, nem is értettem, hogy némely dolgot egyáltalán meg tudott tenni ellenem, néztem mint aki ufót lát, nem hittem, hogy ez megtörténik. Nagyon megviselt és itt a nagyon az enyhe kifejezés. Lefogytam, nem tudtam enni, nem tudtam odafigyelni a munkára, nem aludtam stb. 2 év keserves volt, a harmadikban kezdett javulni de nagyon lassan, 3 évig rá sem néztem más nőre, pedig nem dicsekedni akarok de sikeres voltam mindig is a nőknél. Több mint 3 év után kezdtem a nőket nőnek látni. Hogy ez de jó nő, az milyen csinos, milyen szép a mosolya, szexi stb... Addig semmi.
Na most ott tartok, hogy az exemmel néha néha találkozom, sőt, beszélünk is néha pár szót de konkrétan levegő számomra. Nem érdekel van e vagy nincsen, ráadásul most már benne nem látom a nőt, úgy tudnám ezt leirni, hogy egyszerűen ez elmúlt. Abszolút ürességet érzek amikor látom de jó értelemben, nem hiányzik, közömbös. Azóta már mas párom van, szeretjük egymást és az ex sehol nincsen az én gondolataimban de ami fontosabb, hogy újra önmagam vagyok, a nők tetszenek, az élet tetszik stb.
Szóval ami ebből a tanulság, hogy majd ha bennetek lezárul akkor ti is "rendbe" jöttök. Csak az még hosszú út lehet, de el fog jönni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!