Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vált már el valaki vallási problémák miatt?
Figyelt kérdés
Férjem kb egy fél éve megtért. Én sosem voltam vallásos és nem hiszek Istenben. Elfogadom, hogy létezik, de én nem hiszek benne. Ez a kapcsolatunk elején nem jelentett gondot. Kb 6 éve vagyunk együtt, van egy két éves kislányunk. A gyerek születése után valamennyit romlott az addig tökéletes kapcsolatunk, de még így is boldogok voltunk. Aztán egy fél éve megtért és azóta folyamatosan romlik a kapcsolatunk.Eddig egyenrangú félként kezelt, most meg hirtelen asszony lettem, akinek kuss a neve. Ő a családfő és Ő hozza a döntéseket. Nem bírom tolerálni ezt a hirtelen 180 fokos fordulást. Főleg úgy, hogy az én házamban élünk, az én autómat használjuk. (ezt sosem róttam fel neki)A pénzügyeink felett is átvette az irányítást és állandóan azt hallom, hogy muszáj nekem is megtérnem, csak úgy lehetek boldog. Holott azóta vagyok boldogtalan, mióta Ő megtért. Ellentétes irányba haladunk és nem tudom mit csináljak. Már néha hozzáérni sincs kedvem annyit vitatkozunk, veszekedünk. Tönkrement az egész. Nem szeretném, ha a kislányom csonka családban nőne fel. Nagyon szereti az apját és az apja is Őt. Én azt szeretném, hogy neki jó legyen. Nem tudom mit csináljak. Reménykedem még, hogy ez csak egy rémálom és hamarosan felébredek! Ha valaki járt már hasonló cipőben, kérem ossza meg tapasztalatait!
Sajnálom, hogy sokan az ilyen esetekből csak azt a tanulságot tudják levonni, hogy maga a vallás a probléma. Te nem így állsz hozzá - ez pozitív. Ha tényleg ennyire megváltozott, akkor valamit tenni kell! Szerintem hátrányodra befolyásolja a helyzetedet, hogy te kvázi kivülálló vagy, és az ő szemében semmit nem látsz helyesen. Lehet a vallásosságának oldaláról kéne megközelíteni a problémát: mi lenne, ha beszélnél a plébánossal/tiszteletessel. Egy jó pap mindenféle szempontból foglalkozik a gyülekezetével - ha szerencséd van segíteni fog!
2010. nov. 10. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
22/31 anonim válasza:
nekem a szüleim 3 vagy 4 éves koromban váltak el,szomorú voltam mindig hogy nekem nincs apukám mivel folyton fiúk vettek körül akik a papájukkal játszadoztak.ma 12 éves vagyok és nem hibáztatom se anyukámat se apukámat.sőt,régen nem anyukámra voltam mérges hanem apukámra,mert nem törődött velünk.én mindig anyás voltam,nem volt annyira nehéz,csak a láthatóságkor mindig sírtam,hogy apához kell menni(anyukámmal élek,általában a gyerekek az anyjukhoz kerülnek,kivéve ha alkoholista, drogozik...stb.)akkor mindig sírtam:(.Szerintem ha úgy döntesz válsz,a kislányod nem lesz mérges.egy kicsit neház lesz mindegyikőtök számára az elején,de ahogy telnek az évek egyre könnyeb lesz :)
2010. nov. 10. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?
23/31 anonim válasza:
Lehet hogy nem vígasztal de engem kitagadtak mert a rómaai katolikus vallás helyett a buddhizmust választottam.
Nagyanyám nem engedte halála előtt azt se, hogy bemenjek a kórterembe, mondván, hogy csak akkor vagyok az unokája ha újra megkeresztelkedem. a temetélét is csak messziről néztem... :(
2010. nov. 10. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
24/31 anonim válasza:
Az én szüleim most válnak (61, 65 évesek), de 6 éve külön élnek, mert drága jó anyám megtért igaz keresztény hitre. Azóta egy akkora gonosz boszorkány, hogy már-már a Sátán is megverekszik vele a gonoszságért. Tönkretette az egész családját és csodálkozik, ha sem a bátyám, sem én nem visszük a gyerekünket hozzá, konkrétan a két gyereket nem is láthatja. Én is áttértem pár éve a buddhizmusra, én is meg vagyok érte vetve és annál jobban téríteni akar. Sajnos nálunk ez a rémálom már 9 éve tart és alig várjuk, hogy így vagy úgy, de vége legyen! Válj el minél előbb!
2010. nov. 10. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
25/31 anonim válasza:
Ajánlott film: To Verdener (Worlds Apart)
2010. nov. 10. 16:38
Hasznos számodra ez a válasz?
26/31 A kérdező kommentje:
32/n
Szívemből szóltál! Teljesen egyetértek veled. Ma találkozom a lelkésszel, akihez a bibliaórára jár. Kíváncsian várom a találkozást, de megkértem a férjemet, hogy ne legyen ott. A "térítő" baráttal nem fogok beszélgetni, mert annyiba sem nézem, hogy .... az életvitele és stílusa miatt. Ismerem évek óta. Fizikai fájdalmat élnék át, ha beszélnem kellene vele. Olyan szintű megvetés ez, amit nehéz lenne szavakba önteni. Jelentkezem, hogy mire jutottam a lelkésszel :)Közben amúgy kiderítettem, hogy a lelkész aki az órákat tartja, szombatista. Nem tudom ez mit jelent, mert a férjem sem tudott bővebb információt erről.
2010. nov. 11. 14:12
27/31 A kérdező kommentje:
Most látom, hogy valaki pontozgatja a válaszokat.
Én nagyon köszönöm mindenkinek a válaszát! Hasznos dolgokat tudtam meg!Sokat segítettetek vele!!!
2010. nov. 11. 14:17
28/31 anonim válasza:
Na mire jutottál a lelkésszel?
2010. nov. 14. 20:18
Hasznos számodra ez a válasz?
29/31 A kérdező kommentje:
Pozitív találkozás volt. Kedves ember, nem téríteni jött, csak segíteni. Azt mondta, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ne higgyen. Szerinte a férjemnek időt kellene adnia nekem és elfogadni azt, hogy én nem hiszek.
Látom én már egy ideje, hogy egyáltalán nem a vallással van itt gond, hanem azzal, hogy a férjem sajátosan fogja fel a dolgokat. Most már azon gondolkozik, hogy keres egy gyülekezetet magának, ahova járhat. Hát majdnem falnak mentem, amikor mondta. Most remeghetek azon, hogy milyen társaságba keveredik, ott mivel tömik majd tele a fejét. Megnézette tegnap velem az Agora című filmet. Sajnos nem tudtam végignézni... nagyon távol áll tőlem a keresztény hit. Nem az én világom :(
Ha nem beszélgetünk komoly dolgokról, akkor el tudjuk kerülni a veszekedést. De ezt a főnökösködést valahogy nem bírom. Még mindig nem tudom,hogy mit csináljak.
2010. nov. 15. 22:24
30/31 anonim válasza:
Én vagyok az akinek hasonlóan vallásos a férje. Velem a legújabb jézus filmet (azt hiszem az a címe, hogy: megfeszített) akarta megnézetni. Megmondtam, hogy nem nézek horror filmet, túl naturalisztikus a számomra, nem is néztem meg. Légy kemény, és hajthatatlan, majdcsak beletörődik. Enyém is beletörődött. Mindig próbálkoznak, de nem jön össze. Most az esti ima a gyerekkel, megmondtam, hogy elfelejtem, még nem nagyon törődött bele, de belefog, mert én nem fogok imádkozni! De tényleg elfelejtem, nekem nem fontos. Próbáld a református egyház felé terelni, talán Ők a legnormálisabbak. Úgy vettem észre nem annyira fanatikusak. Akiket ismerek azok nagyon normálisak, s nem fárasztanak térítgetéssel. Most már tudsz küldeni e-mailt, ha szeretnél.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: