Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vészhelyzet van, hogyan tudnám ráébreszteni a Kedvesemet, hogy gondolja át újra a vagyonmegosztást az exnejével?
Több éve élünk együtt, még nem vált el papíron az extől, de nem miattam jött el otthonról. Olyan vállalkozásuk volt, amelyben Kedvesem vegyi anyagokkal foglalkozott napi 16 órában, nej csak "asszisztensként" működött közre a cégben, nevelte a gyereket és a közösen épített, nagy értékű luxusházba telepítette a saját szüleit. Kedves ezt a házat és a saját, gyerekkori nyaralóját is rájuk hagyta. Nej szüleinek van még egy használaton kívüli lakásuk is, de mégcsak ki sem adták...
A közös kp. tartalékokat megfelezték, csak egy kb 60 nm-es lakást tartott meg, ebből és a maradék kp-ból vidéki házat vett, itt élünk most.
Kedves olyannyira pancser, hogy ezek után még a vagyonmegosztás költségeit is felezi exnejjel. Nem problémáztam ezen, örültem, hogy exnej lassacskán felhagy az én folyamatos fúrásommal, 3 idegtépő év után ez nagy dolog. Ebből az amorf, exnejben gazdag életből nem tudtam kilépni, (szerettem!)horror-időszak volt, összeszedtem egy csini depressziót, amely közben mindenemet elveszítettem, adó- és banki tartozásokat halmoztam fel.
A helyzet nem változott, végre kiléptem. Fél év nyüstölés után Kedves rendezte a gondolatait, visszakönyörgött.
Gyereket, családot akar tőlem, amit még sosem... Exnejnek nem hagyja, hogy fúrjon, a pótmamaszolgálat is befejeződött.
...amíg meg nem tudtuk, hogy a Kedves beteg lett. A régi vállalkozás vegyi anyagai miatt (igazolhatóan) lett rákos, betegsége folyamatos kezelést, költséges étrendkiegészítőket igényel. Azzal, hogy én vidékre költöztem hozzá, tudta, hogy nehéz, csaknem lehetetlen lesz ismét elhelyezkednem a szakmámban. Illetve bármit dolgozom, a tartozásaimat vonni fogják keményen. Ő élete állására készül, mindig erre vágyott-minimálbérért cserében. A terv az volt, hogy a házat, amit vett, ahol élünk, amit imádunk, a túlélésünk miatt bárhogy szeretjük, eladjuk, ebből az én tartozásaimat és az ő jelzálogát kifizetjük, és veszünk egy kicsi házikót. De a mostani időkben még mélyen ára alatt sem sikerül eladni a házunkat.
Fogalmam sincs, mi lesz, egyet tudok, hogy Kedves elzárkózik attól, hogy legalább a gyerekkori nyaraló árát esetleg elfelezze a nejjel. (Igaz, egy balatoni nyaralót eladni szintén nem könnyű.)
Annyit még, hogy a betegsége miatt természetes úton nem lehet gyermekünk, és tudni kell azt is, hogy exnej megint kezd anyáskodni, napi telefonok, stb, de az nem jut eszébe, hogy ha annyira szereti a volt férjét, mint mondja, akkor esetleg ebben a helyzetben nem tartana meg mindent...
Ti hogyan állnátok fel, mit tennétek ebben a helyzetben? Köszönöm.
válasza:Ez eleg nehez helyzet. En nem vagyok se hazas, se elvalt,... volt egy baratom aki hasonlo szituba volt, de rak helyett maniakus depresszios volt.
Sajnos amikor belementel tudnod kellett volna,h egy csalados ember NEM fog minden kapcsolatot megszuntetni a csaladjaval.
A ferfiak buszkesegi okok miatt is hagynak ott minden vagyont es szerintem ezzel nincs semmi baj,ha mar egyszer igy alakult igenis tamogassa a csaladjat,ha megvan/megvolt ra a lehetosege.
Viszont, a jovoddel kapcsban. - ez a szitu nem fog megvaltozni, sot! Ha a parod jobban lebetegedik,akkor meg szorosabba fog vallni a kapcsolatuk.
En kileptem az en sztorimbol, erre a volt baratom megprobalta megolni magat( nem sikerult ),konyorgott,h menjek vissza, de nem tettem, azt mondtak a rokonaim, barataim,h MINDEN kontanktust szakitsak meg. Eletem egyik legjobb dontese volt. ( most mas szenved az en helyemen)
Nezd, ebbol csak annyit profitalhatsz,h max. ha ne adj Isten a parod `elmegy` es sikerul kiharcolnad vmit,akkor ki tudod fizetni a tarozasodat.
Viszont amit `nyersz`, tovabbi nem szuno gondterhelt idoszakot (amibe te is belebetegedhetsz), tovabbi harcot a volt nejjel, ... ott lehetsz a szenvedo parod mellett, de mi lesz akkor,ha mar nem lesz? Azt is fel kell majd dolgoznod. Ha ezeket valasztod,akkor baratkozz meg a gondolattal,h igy kell majd elned es ennyi.
válasza:Szia, ne ertsd felre, nem akarlak bantani,de a leirtak alapjan ugy tunik,h teged nagyon bant,h nem lehetsz reszese a baratod vagyonanak. Az szep dolog,h nem beszeled le az almai munkajarol, de miert varod,h eladja a hazat,ami maradt neki reszben azert,h kifizesse a tartozasod? Szerintem ez eleg onzo dolog. En sem vagyok ferjnel, de ha belegondolok a te es a feleseg helyzetebe es ot ertem meg, vedi azt,amit azmit egyutt epitettek fel. En is ezt tennem hasonlo helyzetbe.
Szerintem nem tehetsz semmit, kenytelen leszel megbekelni a helyzettel.
Kedves utolsó én nem a vagyonára pályázom, mint ahogyan nem tettem sosem. De ahhoz neki is sok köze van, hogy eladósodtam.
Ha nem így lenne, akkor sem érteném, mire akart alapozni így egy következő családot. Mivel ezért a pénzért az exnejével ketten dolgoztak meg - azaz inkább egyedül, de oké, asszonypajtás gondozta- pont ezért tartom irreálisnak, hogy mindent otthagy.
Gondolhatott volna a következő életére is- ha nem is felesben, de az, hogy nulla tartalékot tart meg magának az én értékrendemben túlzás...
Itt a sajnálatos példa: beteg lett, a betegsége költséges és rommá gürizzük magunkat, hogy álljuk a sarat, miközben az ex néha megkérdezi, adjon-e kölcsön.
Csak ennyi...
Valóban le lehet egyszerűsíteni a dolgot úgy, hogy biztos én vagyok az anyagias.... Ám a helyzet úgy áll, hogy exnej megkapott mindent, tőlem meg emberem elvett mindent. Ezek után én itt vagyok vele, oké, hülye vagyok, mert szeretem, mindig szerettem, nem tudnám magára hagyni, eddig sem tudtam, pedig eléggé nyomasztó egy exnej napi telefonjainak, létének árnyékában létezni. A helyzet lassan javul- de lényegileg nem változik, a kérdésem arra vonatkozott, hogy szerintetek ezzel lehet-e mit kezdeni.
A hagyd ott kezdetű válaszokat nem veszem tudomásul, mert nem ez volt a kérdésem.
Ennyi.
válasza:En vagyok az utolso valaszolo, felteteleztem,h osszetett a helyzet, csak az irasod alapjan ez jott le.
Szerintem nem erdemes belemenni, nem hiszem,h sokat tudnal a valtozas erdekeben tenni, lehet,h jobb,ha belenyugodsz. (Egyebkent ha tenyleg belenyugszol,tuti,h egy kis ido utan maguktol megfognak valtozni a dolgok;)
Köszönöm a biztatást, én magam is ebben bízom...
Remélem az ex is megtalálja egyszer a saját életét (esély nem sok) és akkor majd az köti le- nem a volt férje...
:)
válasza:Már bocs, de amíg nem vált el a feleségétől, addig mégis mit remélsz?
Mégcsak nem is ex, hanem házastárs, ami azt jelenti, hogy Te még mindig csupán a szeretője vagy a párodnak.
Szomorú igazság ez, meg az is, hogy a vagyonmegosztást - elvileg - egy válásnak kéne megelőznie......
Utolsó válaszoló, igazán kapitális ostobaságot írtál,és mindjárt kettőt is...
Köszönöm, így duplán vidám perceket okoztál, bevallom, megnevettettél a hozzászólásoddal.:)
válasza:"Több éve élünk együtt, még nem vált el papíron az extől"
Tényleg kapitálisan barom vagyok...
Szerintem itt ma Magyarországon a papíron áll vagy bukik minden!
Ha nem vált még el, mit csodálkozol rajta, hogy a vagyonmegosztás költségeit is felezik a FELESÉGÉVEL?!
Neked ehhez nagyjából annyi közöd, hogy semmennyi, a nej helyében én sem engednélek bármibe is beleszólni, amíg nincs meg maga a válás illetőleg a vagyoni.
Ámbár nekem úgy jött le, hogy Te marhára nem vagy tisztában, kinek, mihez van joga, javaslom keress fel egy jogtanácsost, aki majd megmutatja a helyes utat, illetőleg azt, mikor nyithatod ki a szádat, mikor nem, met úgy rémlik, ezzel sem vagy tisztában.
Nagyon megkérlek, ne ide gyere dühöngeni. Köszönöm.:)
A helyzet civilizált megoldására voltam kíváncsi, többektől kaptam kulturált véleményt.
Hogy azonban én is segíthessek neked, hátha egyszer jól jön még: az élet-és vagyonközösség felbomlását nem kizárólag a válás törvényi kimondása szabályozza a családjogban...
Az nem ide tartozik, ha személyedben sértve érzed magad, mert képes vagyok együtt élni egy még papíron nem elvált emberrel, viszont a körülmények ismerete nélkül én a helyedben nem akarnám eldönteni, kivel szolidarítok ebben a történetben- ugyanis nem lehet.
OFF:
Viszont a soraid alapján megértettem valamit... Valószínűleg a mi exnejünk is hozzád hasonlóan nem veszi tudomásul, hogy minden érzelmi és törvényes jogom megvan a kedvesemhez. Vele ellentétben.
A privát véleményem pedig az, hogy egyetlen exnejtől sem korrekt, ha szó szerint és 100%-ig, érzelmileg és vagyonilag is kisemmizi az embert, aki egész életében eltartotta, miközben az én jogaimról rendelkezik...
Ez egy vicc...
Pont.
Egyszerűbben: amit írtál jogilag is hülyeség.
Hogy tájékozatlanul, elfogult és valamiért dühös megrögzöttséggel ontod a magad fals igazát-arról sem én, sem a jog nem tehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!