Mi a jó házasság titka? Miért van annyi válás manapság?

Kedves kérdező!

Első válasz Márai után szabadon: a jó házasság titka, a külön hálószoba. (lehetőleg két különböző földrészen)

Második válasz: A svédeknél legalább negyven éve kötelező a házasság előtt fél év együttélés.(azalatt minden kiderül)

Harmadik válasz: Konzervatív vagyok. Ezelőtt HARMINC évvel azt mondta az anyukám, jó, házasodjatok össze, ha nem megy, elváltok. Akkor ezt nem is értettem. Húsz év múlva elváltam, sajnálom, hogy nem hamarabb, ill. azt, hogy nem éltem előtte fél évig együtt. Lakva ismerszik meg az ember :(( kötelezővé tenném és a lányomnak is ezt ajánlom.

Régebben is elváltak volna, HA LEHETETT VOLNA! Inkább maradtak a borzasztó nyomorban egy szemét férjjel többségben, mint hogy kiléptek volna. A nők nem tudtak volna miből megélni illetve szégyellték is, főleg olyan helyeken, ahol "az asszony helye otthon" tipusú házasságokban.

Ma azért válnak el, mert megtehetik, nem ciki, nem szégyen, a nő el tudja tartani magát...

Ugyanúgy önzők, kompromisszumképtelenek nagyrészt a pasik, mint régen, csak most legalább meg lehet szabadulni tőlük!

SAjnos több év után is mutathat a másik fél meghökkentő dolgokat....erre nincs garancia.

A jó kapcsolathoz két fél szükséges, egy fél nem ér semmit.

Sok oka lehet h egy házasság véget ér. Lehet nyomós ok, de lehet hülyeség is az ok.

Amúgy jó, hogy van válás, mert kitudja mit hoz az élet vagy a másik fél...azért egyszer élünk, azt ne nyomorúságos gyötrelembe éljük le.

26L

12:53 vagyok!

Így van,a nő ugyan olyan hibás mint a pasi és igen minimum fél év(de sztem az is kevés néhol) EGYÜTT ÉLÉS kéne a házasság meg az eljegyzés előtt!Pl egy olyan lány/fiú aki összevissza két kapcsolatban volt hosszabb rövidebb ideig és ismerkedni meg nem mer,nekem ne adja be hogy ő tudja neki az a nagy Ő aki...Régen nem azért volt kevesebb a válás mert nem lehetett válni,hanem mert az emberek tudták mi az hogy MEGBECSÜLNI a másikat!Persze régen is volt olyan mint ma...hogy minden volt a családban csak szeretet nem!

De most mi van?Ha nem tetszik a körmöm ágyad,vagy épp túl kócos vagy reggelente mehetsz amerre látsz mert van helyetted száz másik akit ágyba lehet vinni!Ha van némi hullámvölgy szaladjunk a bíróságra válni ahelyett hogy megpróbálnának megoldást találni az emberek!....

Szerintem ott kezdődnek a problémák, hogy a mai világban a csapból is az ömlik, hogy az első helyen állok ÉN. ÉN ÉN ÉN....aztán meg a többi ember. A legfontosabb, hogy ÉN karriert csináljak, ÉN boldog legyek, foglalkozzak MAGAMMAL, stbstb. Sokkal kevésbé vagyunk képesek kompromisszumokat kötni, mert mindenki azt szajkózza, hogy Én ilyen vagyok, ha nem tetszik ez van. Mindenki olyan baromira tökéletes és önálló szeretne lenni egymagában, hogy már szinte az a nevetséges, ha valaki úgy szeretne berendezkedni, hogy majd a társával együtt, közösen építsék fel az életüket. Na pont az ilyen gondolkodású nők azok akikre azt mondják, hogy "nem becsülik magukat eléggé" mert nem akarnak baromi önállóan, függetlenül és egyedül csinálni mindent. Ha meg egy férfi gondolja ugyanezt, akkor ráfogják, hogy hímsoviniszta.

Nem utolsó sorban van egy pszichiáter ismerősöm, aki pont a napokban mesélte, hogy a legnagyobb problémája manapság az embereknek az, (és attól lesznek depressziósak, meg lelki betegek,) hogy nincsenek barátaik, mert lényegében nem tudnak igazi társas kapcsolatokat kialakítani. Már otthon sem látják a legtöbben, hogy a szülőknek barátaik vannak, akikkel napi vagy heti szinten beszélnek, vagy találkoznak, mert nem érnek rá, stb. Szóval nem tanuljuk el, hogy hogyan kéne egy akármilyen kapcsolatot ápolni és életbe tartani. Na hát akkor ezek után ha barátokat sem tudnak megtartani pár évnél tovább, hogy várjuk el, hogy a házasságuk hosszabb életű legyen?

Persze ez az én véleményem, nem gondolom, hogy sokan egyetértenek majd velem, de gondoltam leírom. Nem akartam vele senkit megbántani, vagy általánosítani, mielőtt még jól lepontoznátok. :)

Kedves Utolsó!

Valószínűleg van abban vmi amit a pszichológus haverod mond!De sztem nem feltétlen igaz!Tudod miért?Én kb az elmúlt 2 évben legalább 5 barátomat leselejteztem,és mára már csak egy van!Tudod miért?Mert az egyikben 18 évig próbáltam magammal elhitetni hogy ő jó és törődik velem,de nem ment,persze azóta sincs neki olyan barátja mint amilyen én voltam,pár hónap és mindenki lelép mellőle!A másik barátság, 8 év után meg mondtam neki hogy mehet amerre lát!Miért?Először 4 év után hajba kaptunk mert nincs személyisége,abból él hogy a környezetét majmolja és mivel én voltam a környezete velem csinálta,erre többek között kipakolt a volt palimnak hogy félre kacsingattam,aztán kibékültünk és most kiderült hazudozott a hátam mögött,a pasijának leírt mindennek,és mint a hangosbemondó amit én elmondtam neki azt boldog boldogtalan tudta és még sorolhatnám...a másik barátom ingyen melóztatni nem volt rest de mikor a születésnapom eljött egy nyamvadt sms-t nem kaptam,mert azt valahogy elfelejtette(ez nem egyszeri eset!)Én sem vagyok tökéletes de én egyikkel se csináltam ilyeneket...Na most akkor megkérdezném a pszichológust hogy az ilyen barátokkal kéne ápolnom a kapcsolatot?Hogy emiatt képtelen leszek a házasságomat fenn tartani?Nekem az a véleményem hogy nekem elsősorban a párom a legjobb barátom, és utána jön mindenki más!Ha ilyen emberek vesznek körül akkor én nem leszek attól depressziós ha "elüldözöm őket",sőt...fellélegeztem amint változtattam a dolgokon!Inkább vagyok "magányos" barátok nélkül,mint hogy ilyen szarkupacok vegyenek körül!A mai világban nincs olyan hogy igaz barát...még a legjobb barát is eltapos ha neki úgy szolgál az érdeke!:( Legalább is az én környezetemben nem tudnék más példát mondani és igazad van,ez ugyan akkora probléma mint a rossz házasság!

Kedves Utolsó! Én vagyok az előtted lévő "utolsó". :)

Pont erre próbáltam rávilágítani, ami szerintem a te esetedből is jól látszik. Itt nyilván nem te vagy az aki képtelen fenntartani a kapcsolatait, de ezek a volt "barátaid", számomra pont azt az ember típust jelenítik meg amiről írtam. Ők azok, akik nem tudják, hogy hogy kell viszonyulni ahhoz, aki elméletileg fontos számukra. Lehet, hogy nincs igazam, mert persze nem tudom, hogy ők miért csinálták azt amit, de szerinted az ő párkapcsolatuk jobban fog majd alakulni, ha egyszer a barátaikkal így képesek elbánni? Én nem hiszem. Persze egy darabig működik, de aztán csak kibújok a szög a zsákból. Vagy találnak maguknak egy ugyanolyan mentalitású párt és akkor meg is érdemlik egymást.