Érdemes tovább csinálni? Csak én látom borúsnak a helyzetemet? Aki volt hasonló cipőben, segítsen!

Először is nem írtad, hogy tapasztaltak írjanak, csak a végén visszautaltál rá, mintha megtetted volna.

Nem vagyok tapasztalt, csak egy 16 éves srác, de én azt mondom, hogy nincs értelme. Már milliószor megígért dolgokat, amiket sosem tud betartani. Nagy valószínűséggel azért meri folytatni ezeket, mert látja, hogy úgy is megbocsátasz neki. Ne velünk próbáld ezt megbeszélni, ülj le vele, és beszéljétek meg ezt az ügyet. Határozottan mondd meg neki, hogy mit szeretnél, és mi lesz akkor, ha ezt nem kapod meg. Aztán lehet, hogy idővel vissza is jön a "régi érzés".

Szia én tényleg voltam kissé hasonló cipőben, ugyan nem ivott a párom, de a fiam 4 éves korára egy csomó más dolog miat annyira megromlott a kapcsolatunk hogy kiraktam a szűrét. Nem írom le mik miatt mert hosszú lenne, de a lényeg hogy az egész különélés két hónapig tartott. Mindketten tudtunk változni. Én nagyon akartam válni nekem abban kellett változtatnom, hogy ne zárkózzak el az elől hogy adjak egy esélyt a házasságunknak. Beláttam ha ezt nem teszem meg talán mindig bennem maradna a kérdés, hogy biztos megtettem e mindent és nem csak elfutottam. Valljuk be gyerekkel, már nem olyan egyszerű menni, nem csak a te életedről döntesz ezzel. A férjem pedig abban változott, hogy megnyílt a kommunikációra, hajlandó volt úgymond "lelkizni" mindent megbeszélni, kimondani, még akkor is ha bántó a másiknak.

Én nem hiszem, hogy csak az egyik fél hibás egy elrontott kapcsolatban. A férjem a különélés alatt jött rá, hogy mit veszíthet, én pedig nehezen ugyan de megerőltettem magam, megpróbáltam újra közel kerülni hozzá, pedig már én sem kívántam még az érintését sem. Hónapok teltek el, volt hogy sírtam mert annyira nehezemre esett, és szép lassan mégis sikerült. Nem tudom pontosan hogyan. Talán az hogy mindkettőnkben ott volt az akarat, és képesek lettünk a kommunikációra, és a kompromisszumokra. Olyan nincs hogy mindig minden kerek. Ez majdnem két éve volt. Azóta olyannyira rendbe jöttünk, hogy bevállaltunk egy kistesót aki most két hónapos. Azóta sokkal harmonikusabb lett minden és nagyon boldog vagyok, hogy nem futottam el.

Szóval van remény, de két ember kell hozzá az biztos.

Az alkohol, viszont sajnos elég komoly indok a válásra, ezért ne várj túl sokáig bárhogy is döntesz.

Ha iszik nincs. Úgy gondolom, a legtöbb dolgot meg lehet oldani, de az alkoholizmusra nem igazán van "orvosság".

Anyukám vált, pedig a legnagyobb szerelemben éltek sokáig, de az alkohol teljesen megmérgezte a kapcsolatukat.