Ha az országon belül más városba költözöm a gyerekemmel a válás után, ahhoz ugye nem kell az apuka engedélye?

Igazából azt tartom furának ezzel a családjogi törvénnyel kapcsolatban, hogy ha mondjuk ő gondolja úgy, hogy kapja magát, és kimegy külföldre munkát vállalni, akkor a kutyát nem érdekli, hogy a gyereket ez miként érinti. Márpedig tervezi, hogy ezt teszi. Ha összejön a pénze évek múlva, és elmegy, akkor a gyerek látja majd évente kétszer (tegyük hozzá, akkor ha ő egyáltalán valaha beteszi a lábát ebbe az országba, mert azt is kijelentette párszor, hogy soha vissza nem jön egy percre sem), én meg, amikor jövőre lépnék, nem tudok majd, mert őt a külföldi útjáig kényelmetlenségek érnék. Sajnos neki a saját kényelme a legfontosabb. Ezt fogja figyelembe venni, ha megkérdezem, nem azt, hogy hosszú távon kivel mi lesz.

Tehát a családjogi törvény értelmében, az a szülő, akinél a gyerek van, egész életében függ a másiktól, aki ilyen módon ha akarja, megmondhatja, hogy hol éljen az ex és a gyermek. A másik szülő pedig akkor és oda megy, ahová kedve tartja. Ezt a feudalizmusban röghöz kötésnek hívták.

Igen, egy gyermek kötöttségekkel jár. Pontosan ez az, amit a volt férjem nem tudott elfogadni. Ezért ment el 10 év együttlét után. Soha semmi pénzért nem adnám a kisfiamat, örülök, hogy megszületett, és mindent meg fogok tenni azért, hogy neki jó legyen.

De azt nem tudom elfogadni, hogy a másik fél, akinek éppúgy el kellene fogadnia, hogy egy gyermek kötöttségekkel jár, felállhat, elköltözhet, élheti világát. Mert ezt teszi, ezt tette. Ha épp kifizeti a gyerektartást, akkor azzal ő le is tudja a gyerek iránti kötelezettségeit. Ő már bármit megtehet. Én függök tőle egy életen át. Ez az én értelmezésemben elég durva ellentmondás.