Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Ti melyiket választanátok, ha...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ti melyiket választanátok, ha ilyen helyzetben lennétek?

Figyelt kérdés

Nagy dilemmában vagyok. van egy 7 hónapos kisfiúnk, és már a baba születése előtt kezdődtek a problémáink, mostanra pedig már annyira rossz a kapcsolatunk, hogy felőröl minket, de főleg engem. Nincs olyan nap, hogy ne sírnék, folyamatos lelki terrorban érzem magam...nem részletezem, lényeg, hogy iszonyatosan szenvedek már ebben a kapcsolatban. El szeretnék költözni. Már többször gondoltam rá, mondtam is neki, hogyha így megy, megyünk, de sosem léptem a tettek mezejére. Most viszont úgy érzem, muszáj megtennem, mert tönkre fogok menni. 25 éves vagyok.


A dilemma tárgya: elköltöztünk egy éve vidékre, mert a férjem itt kapott munkát. Minden barátom, családom Budapesten van, itt senkim nincs az ég világon. Viszont kaptam szeptembertől egy nagyon jó munkát jó fizetéssel, amit tudnék csinálni a baba mellett is. Budapesten erre kilátásom sincs. Ti mit tennétek? Ebben a városban költöznétek külön úgy, hogy senkire nem számíthattok, az egyetlen ismerősötök a volt férjetek, vagy visszamennétek oda, ahol van segítség, támasz, barátok, család, de egyedül vagytok a babával, max. valami kényszermunkát találhatnátok a gyerek meg mehetne korán bölcsibe, hogy megéljünk...

Attól félek, ha úgy döntök, itt maradunk, megint meggyőz majd, hogy minek költözzek el. Félek az egésztől, de tudom, hogy meg kell lépnem. Ti mit tennétek? Örülnék pár véleménynek, a rosszindulatúak kíméljenek, így is eléggé padlón vagyok. Köszönöm



2013. júl. 3. 18:16
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
Én a helyedben egyelőre helyben külön költöznék és beadnám a állást. Meg értesíteném a budapesti ismerősöket, rokonokat, barátokat értesíteném arról, hogy munkát keresek, hátha tudnak segíteni. A szüleidre nem számíthatsz?
2013. júl. 3. 18:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
Szüleiddel milyen a kapcsolatod? Kerdezd meg öket, hogy vallalnak-e, hogy segitenek, ha visszamesz. De ha ott se nagyon szamithatsz segitsegre, akkor sztem valaszd inkabb a melot. Asszem...
2013. júl. 3. 18:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 anonim ***** válasza:
A válást... Bocs, kicsit fáradt vagyok.
2013. júl. 3. 18:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 A kérdező kommentje:
Szüleimre nem számíthatok, és nem is nagyon szeretnék a nyakukra menni. Apámat nem ismerem, anyukám meg egy 2 szobás lakásban él a még 2 kiskorú testvéremmel...azt elfelejtettem írni, hogy kapok ösztöndíjat, mert még tanulok Phd-n, ami 80 ezer egy hónapban, plusz a családi meg GYES, valamennyi gyerektartás...ebből ki lehetne jönni Pesten? Az a baj, hogy nézegettem albérleteket min. 60+rezsi, amibe tudnánk menni.
2013. júl. 3. 18:27
 5/17 anonim ***** válasza:
A munkát vállald el, milyen problémátok van, nem lehet, hogy rájátszik a szülés utáni depresszió, mert nálunk ez volt. A munkát vállald el és költözz külön egy kicsit.
2013. júl. 3. 18:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:

Az első és a legfontosabb lenne a lelki nyugalmam "megteremtése". Ha már nincs mód a kapcsolat megmentésére.

A kapcsolatot lezárnám.


Utána jöhet a munkavállalás problémakör.

Megpróbálnám egyedül,-hiszen ilyen jó lehetőséget kár kihagyni-, ha mégsem megy, akkor visszaköltöznék Pestre.

2013. júl. 3. 18:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 anonim ***** válasza:

Ha tényleg olyan jól fizet az az állás, akkor én azt választanám. És ismerkednék az adott városban. Keresnék kismamás, babás fórumokat, remek lehetőségek új ismerősök szerzésére. Én is költöztem idegen városba, az összes itteni barátomat, ismerősömet a gyerekeim révén ismertem meg. Annyi előnyöm volt, hogy még a terhesség alatt elkezdtem fórumozni. Próbáld meg, nincs veszítenivalód.

Közben, ha nagyon hazavágyódsz, kereshetsz pesti munkalehetőséget is.

2013. júl. 3. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 A kérdező kommentje:

nem szülés utáni depresszióról van szó. Mint írtam, már előtte kezdődtek a problémáink, amiből elég sok van. Már hónapok óta verbalizáljuk, próbáljuk rendbe hozni, mégis csak egyre egyre rosszabb. Ma kétszer is semmiség miatt úgy nekemjött, leidiótázott, olyan hangnemben beszélt, amit nem viselhetek el...egy órán keresztül bőgtem, a gyereket alig tudtam ellátni, ő meg utána megint jött mintha semmi nem történt volna, vigyorgott azon, hogy most mit vagy megsértődve, aztán folytatódott, hogy hisztis vagyok...és ezt mindennap eljátsszuk valamivel. Nagyon bele vagyok fáradva.

A munka nem egetrengetően jól fizető, de nem is rossz, 150 körül hoznék haza, plussz az ösztöndíjam, meg amiket írtam. Szóval jobb mint a semmi.

2013. júl. 3. 18:46
 9/17 anonim ***** válasza:
A férjed beteg. Lépj le.
2013. júl. 3. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 anonim ***** válasza:

Lehet, hogy érdemes lenne elvállalni a munkát és különköltözni a férjedtől, hátha attól észbe kap. Ha ilyen a hozzáállása, hogy úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és csak te hisztizel, akkor valahogy észhez kellene téríteni. Szép szavakkal nem fog menni, eddig sem ment. Kipróbálod milyen külön, milyen a munka, és ha nem jön be, akkor még mindig visszamehetsz Pestre.

Az sem mindegy, hogy a munkát a baba mellett tudnád végezni. Az én kisfiam is 7 hónapos, még szeretnék minél többet vele lenni. Rossz lenne bölcsibe adni.:(

2013. júl. 3. 19:39
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!