Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Megoldható, vagy váljak? (hosszú)

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Megoldható, vagy váljak? (hosszú)

Figyelt kérdés
Férjemmel 14 éve vagyunk együtt. Van négy közös gyerekünk. A házasságunk nagyon jól indult, még szeretjük is egymást. DE! A gyerekek születése után változott a kapcsolatunk. Ahogy nőttek a gyerekek ő egyre türelmetlenebb lett velük. Persze dolgozik és fáradt viszont a gyerekek is egész nap suliban vannak és ők is fárdtak. A gyerekek itthon tombolják ki magukat ugrálnak, bizony néha hangoskodnak is. Négyen vannak, ez velük jár. Iskolában egyébként példás magaviseletűek, zenét is tanulnak, okos ügyes lurkók. Amikor vállaltuk őket, megbeszéltük, mindketten tudtuk, mivel jár a nagy család. Ám ma már úgy érzem, csak a hibát keresi és látja bennük. Emiatt elég sokat veszekedünk. Szinte állandóan kiabál velük. Volt, hogy megpróbáltam, hogy nem szólok bele, majd lenyugszik, de az olyan mintha felhatalmaznám és még többet kiabál velük. A miért nem ülsz rendesen? Miért csinálod ezt miért csinálod azt a "kedvence". Ha kérnek tőle valamit inni, vagy bármi mást, alapból elutasító. (nem kapsz, nem érek rá, nem érdemled meg)Ezért már nem is mennek hozzá ha akarnak valamit. Ha nem mondjuk magunktól, akkor nem érdeklődik, hogy kivel mi történt a suliban, kapott-e valamilyen jegyet. Olyan mintha a kis ellenségei lennének a gyerekeink az ő bosszantására. Már nagyon sokszor beszélgettünk erről, időnként belátta, hogy tényleg sokat kiabál, de igazi változás soha nem történik. Van hogy jobb, van, hogy rosszabb. Párszor ököllel fenyegette a gyerekeket. Velem viszont kedves. Olyan mintha lennénk mi ketten egy pár. Aztán lennénekő és a gyerekek egy háborúban, és lennék én a gyerekekkel ellene. Nem tudok kettészakadni. Szeretem a férjem, de ha választanom kell én a gyerekeket választom. Ám még nem döntöttem igazán, mert ma lehet, majd nem kiabál és szeret mindnyájunkat....
2009. nov. 12. 09:25
1 2 3 4
 21/40 A kérdező kommentje:
Bizony mostanság én is azt érzem, mintha ő csak idecsöppent volna hozzánk. Az első gyerkőccel kicsinek sokat játszott. Ő problémás baba volt, bizony segített is körülötte. A második gyerkőc jó baba volt, evett és aludt ő meg magától nem vette fel. Így ő nagyon anyás lett és nem is játszottak annyit együtt. A harmadik gyerkőc a két nagy között volt, kellett babusgatni, elvarázsolta apát, de már vele sem játszott (akkor már volt számítógépünk az jobban lekötötte) A negyedikünk szintén jó baba volt és igazi hóhányó, mindent eltanul a nagyoktól. Ám még szóra tudja bírni apát. Próbáltam játékokat csinálni, egy ideig működik is, aztán mindegy mi van, jön a kiabálás és ha egyszer elkezdi, akkor nem tudja abbahagyni. A halk beszéddel is elmondható dolgokat is kiabálja bár inkább veszekedi. S ha a gyerekek is kiabálnak akkor csodálkozik, meg fölháborodik. Sikerült elérnie, hogy a gyerekek a kiabálásra egyátalán nem figyelnek. Megszokták és már nem hat rájuk. Áv olyan is van, hogyha valamelyikkel túl sokat kiabál az túlpörög és tényleg rossz lesz mert védekezik. Kineveti, provokálja. Egyikük rájött, ha provokálja az apját akkor az kiborul és kiabálni kezd. Néha szerintem csak azért csinálja csak azért is a csibészséget, hogy foglalkozzon vele. Hiszen a rossz figyelem is jobb a semmilyen figyelemnél. lehet az lenne jobb, ha nem tudnám, hogy mitől van a szorongás, mitől rossz és túlpörgött a gyerek, akkor csak rámondanám, hogy rossz a gyerek és ennyi. S ha veszekedik, vagy addig megy, hogy megüti, ám legyen.Nehéz jól dönteni. Beszélni fogok le megint, de nem tudom megérti e amit mondok. Mert azt hiszi az a baj, hogy rászól a gyerekekre. Pedig nem az a baj hogy szól, hanem az ahogyan teszi azt. Meg nem kéne úgy maradni. Mint egy vadállat lesve, mikor hibázik a zsákmány. S az első adandó alkalommal lecsapni és és tudatni vele, hogy rossz, szófogadatlan, ügyetlen, eszetlen hülye gyerek. Meg néha már köcsög bunkó is.
2009. nov. 12. 11:51
 22/40 anonim ***** válasza:
100%

Az egyik előző vagyok. Igen sajnálom, hogy idáid fajultak a dolgok. A férjed nem családfő a saját otthonában, te sem tekinted őt annak, ahogy olvasom. Sőt, kifejezetten őt hibáztatod kizárólag, hogy olyan a helyzet amilyen. Szerintem eleve el lett tolva az egész, mert valószínűleg nem voltatok egy párton. te csak a gyerekeket véded, mintha sose adnál igazat a férjednek. Pedig egy gyerek, még akkor is ha a szülő kicsit túllőtt a célon, nem pofázhat vissza, mert akkor elfajul a dolog. Én emlékszem rá, egyszer nagyanyámmal kerültem konfliktusba egy szomszédnál, olyannyira hogy ellöktem. Hát, az egy dolog, hogy még akár igazam is lehetett volna, de azt nem teszem ki, amit anyámtól kaptam, pedig az ő anyósával volt a konfliktusom. Még kicsi voltam. Emlékszem hogy fel voltam háborodva, de anyám elfenekelt, hogy akkorse viselkedhetek így a nagymamámmal, és bocsánatot kellett kérnem. Aztán el volt felejtve minden. Visszagondolva teljesen igaza volt anyámnak.


Valószínű már a férjed is nagyon sokszor túllő a célon, és már nem is érdekli a dolog. Hát nem tudom mit lehet tenni, talán tényleg nem ártana, ha ő költözne el egy időre. Ha csak kis időre jönne át minden nap, akkor lehet hogy megszűnnének a veszekedések, mert nem lenne rá alkalom.

2009. nov. 12. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/40 A kérdező kommentje:
Igazad van. Elfajultak a dolgok és megtépázott férjem családfősége. Ám nem gondolom, hogy csak ő a hibás. Ám amikor meg kellene beszélnünk, vagy legalábbis lenne rá lehetőség hogy megbeszéljük akkor szerinte minden jó. Mert abban a pillanatban jó is. Bizony volt, hogy én mondtam neki finoman súgva, hogy most ne hagyja hogy a gyerek így beszéljen vele(már nekem volt bántó) mert ez nem jó. Akkor viszont nem lépett. S ha mondtam neki csak akkor tettem, ha már sokszor nem lépett pedig akkor kellett volna. Valahogy megfordult nála a dolog. Nem tudom, hogy hol rontottam el. Már próbáltam mellé állni, ha szólt a gyerekeknek, de akkor az csak olaj volt a tűzre és még inkább bántotta őket. Ha én rájuk szólok akkor elő szeretettel bekapcsolódik és mondja a gyerekekre ami rájuk fér. Akkor is, ha szép szóra abbahagynák. Ez belőlem azt hozta ki, hogyha itthon van akkor nem szólok a gyerekekre. Tudom, hogy nem jó, de ha szólok akkor elindítok egy lavinát. Ha nem szólok akkor is elindul persze, csak kicsit később. Nemsokára hazajön. Várom, mert szeretem. Ám a mai napot végigsírtam. Meg kellene oldanunk ezt a helyzetet, mert így nem mehet tovább. A tegnapi nap, nekem már sok volt. Lehet, ha hazajön már rég elfelejtette a tegnapi kiabálást veszekedést.
2009. nov. 12. 12:48
 24/40 anonim ***** válasza:
100%

Ha a gyerekek az apjuktol csak a negativ jelzoket kapjak folyamatosan (rossz, szofogadatlan...stb.) akkor ne is varja el a ferjed, hogy a gyerekek tisztelni fogjak ot! Elobb-utobb a gyerekek megutaljak az apjukat. A gyerekek latjak, hogy az apjuk nem foglalkozik veluk.

Dolgozik a parod? Igazan? Meg szep! Es faradt? Na, ne! Ki nem farad el mindennap a munkaban? Mindenki elfarad! De a ferjednek az, hogy o dolgozik minden. Ezen kivul nem tesz gondolom egy kanalat se odebb. Tipikus ferfi. Elmegy dolgozni, es mast nem tud mondani, csak ezt. Hogy o faradt! Ja, akkor talan nem kellett volna ennyi gyereket vallalni. Ne haragudj, de ez az igazsag.

Te ne legyel faradt a mindennapos fozes, mosas, takaritastol, a 4 gyerektol? Te mindent birjal?

Tudod egyszer, amikor a ferjemre panaszkodtam, hogy otthon egy kanalat nem tesz odabb, nem segit, csak a szajat jartatja, azt mondta nekem az ismerosom, hogy : nem tudtad, hogy a gyereket a no sajat maganak szuli??? Mondom, hogy neked mennyire igazad van!

A 4 gyereked meg jo, hogy nem otthon hang nelkul ul, es olvasgat. Ilyen a vilagon nincs! Meg szep, hogy jatszanak, es hangoskodnak is.

A ferjednek a 4 gyerek utjaba van, teljes mertekben.

Talan foglalkozni, jatszani kellene veluk erre nem gondolt meg a ferjed? Vagy csak azt tudja mondani, hogy o faradt?

Ha anyagi gondotok is van, nagyon jo lenne, ha kulfoldre menne dolgozni a ferjed, es te ellennel a gyerekekkel. Ugysem csinal a ferjed semmit, ugysem segit, akkor meg? Ha kulfoldon dolgozna, nyugalmatok is lenne a gyerekekkel, es anyagi gondotok sem lenne. Sokkal jobb lenne, hidd el!

A ferjem konyorgott, hogy szuljek meg gyereket neki, testvert a kisfiunknak, de mivel o ugyanolyan, mint a te ferjed igy az irasod alapjan, ezert en nem szultem meg egyet. Nekem kell ugyis a gyereket 100%-ban rendeznem, akkor miert is kellene a ferjemnek meg egy vagy tobb gyerek? En jarok a fiammal a parkba focizni, en tarsas jatekozok vele, az esti meset en olvasom, en hozom-viszem, ha suli szunet van az en gondom, hogy hol lesz a gyerekunk...stb. soroljam meg? Felesleges.

Ezeknek a tipusu ferfiaknak egyaltalan nem valo gyerek, ez az igazsag!

2009. nov. 12. 13:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/40 A kérdező kommentje:
Igen, nekünk kötelességünk főzni mosni takarítani, de ha a férj egyszer bepakol a mosógépbe akkor segít. Oké, dolgozik, nem várja hát el az ember. Viszont amikor itthon volt is ugyanaz volt. Ha ő csinálja akkor milyen nagy segítség nekem. Még amit én csinálok természetes. Nem mondom, hogy nem segít, mert időnként a konyhát is rendbe teszi és pakolászik is néha. Ezzel nincs is bajom. Csak a gyerekekkel is törődhetne egy kicsit. Vagy csak ne kiabáljon velük ennyit. Hétévesem fogalmazta ez meg néhány hónapja. Beszélgettünk, ki kit szeret stb. Azt mondta őt apa nem szereti, de én igen kérdeztem miért? Mert anya megsimogat és mondja, hogy szeret, apa meg soha nem mondja és nem simogat. Ezen kicsinyemet már nagyon megviselte a kiabálás, veszekedés. Ha itthon van, akkor előfordul, hogy dadog. Ezt nem akarom. Talán ez már a gyerekek egészségét veszélyezteti.
2009. nov. 12. 13:32
 26/40 anonim ***** válasza:
100%

Jezusom! Dadog a kicsi? Ez veszelyes mar! Minel elobb tegyel valamit, valahova menjel el a ferjeddel, mert a gyerekek lelkileg teljesen tonkremennek. A vegen mar te sem fogsz majd veluk birni!

Inkabb a valas, minthogy a 4 gyerek tonkremenjen. Ha felnonek a gyerekek, meg tegedet is hibaztathatnak, hogy miert engedted, miert hagytad, hogy ilyen korulmenyek kozott kelljen felnoniuk. Tudod, inkabb egy szoba-konyhaban, zsiros kenyeren elni, de nyugalomban.

Ilyen ferfira semmi szukseg nincs. Mi a jo benne???

Azert kiabal a gyerekekkel, mert o erzi, hogy valami az o eletevel nem stimmel. Anyagi gond? Erzi, hogy valami nem jo, es a gyerekeken vezeti le a belso feszultseget.

A dadogas egyertelmu lelki fajdalom a gyereknel. Minel elobb menjel valahova (csaladsegito szolgalat, nevelesi tanacsadoban szakemberhez...stb. pontosan nem tudom, hogy ki tud segiteni)de ne hagyd, hogy a gyerekek tonkre menjenek veled egyutt.

Magatartasi zavarjai lesznek a gyerekeknek, hiszen ki tud felelemben, allando veszekedesben elni?! Valamit valtoztass!

Te nem dolgozol, ugye? A haz amiben eltek fele-fele a ferjeddel?

2009. nov. 12. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/40 A kérdező kommentje:
A lakás az enyém amiben élünk, bár elég rég vagyunk együtt a fele-feléhez. Azt tudom, hogyha válás mellett döntenék, ő nem követelne semmit. Nem rosszindulatú . Talán ezért annyira nehéz. S az is igaz, hogy jobb szegényen, de nyugodtan, mint feszült légkörben élni. Az is röhej, hogy a környezetünk mindebből mit sem sejt. Azt hiszik, nálunk minden rendben van. Nem beszéltem senkinek a problémáinkról, igaz, nincs is olyan akit beavathatnék. Tudom, ha esetleg válok, akkor velük kell majd megküzdenem. Hiszen a párom, csak a zárt ajtók mögött kiabál. Egyébként nem.
2009. nov. 12. 14:15
 28/40 anonim ***** válasza:
100%
Talán az kellett volna, hogy azt a 4 gyereket ő is szívből akarja. Mert ezekszerint nem így volt..
2009. nov. 12. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/40 A kérdező kommentje:
Akarta, különben nem szültem volna. Vagy azt hitte, hogy akarja. Mindet terveztük és vártuk. Együtt, valahol mégis félrecsúszott a dolog.
2009. nov. 12. 16:40
 30/40 anonim ***** válasza:
100%
Ha a férjeddel te legalább szót értesz és tudsz vele beszélgetni, kérd meg őt, hogy forduljatok családterapeutához. Mindenki csak profitálhatna belőle. Beszélj neki arról, hogy neked mennyire fontosak a gyerekeitek és ő is és azt szeretnéd, hogyha neki is több türelme lenne hozzájuk. Így lenne teljes és boldog a család. Addig kellene ezt meglépnetek, amig a gyerekek láthatóan meg nem szenvedik az édesapa viselkedését. Vannak táborok viszonylag olcsón nagycsaládos szülők gyermekeinek. Az elkövtkezendő nyáron mind a négyet el kellene engedni oda. Addig ti szusszanhattok egyet és mód adódik ezeknek a problémáknak az átgondolására is. Jó anyának tartalak! Megérdemelnétek egy jó apát is!
2009. nov. 12. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!