A férjemmel 7 éve vagyunk együtt. Már régóta húzódik a rossz közérzet a mindennapokban. Úgy érzem kihűlt teljesen a kapcsolat, régóta nem élünk házas életet. A napokban elbukott az egész vmin. Válás után jobb lesz?

Hát Kedves, ha nincs szex otthon, keres máshol. Ez van. Nyilván nem fogja melldöngetve bevallani, így kénytelen hazudni.

Ha hazudni kell egy kapcsolatban, elgondolkodnék, hogy van-e értelme folytatni az egészet, ha igen, kőkeményen kell dolgozni rajta mindkét félnek.

Kérdésedre válaszolva, igen, van élet a válás után, mi az hogy! Nagyon is!

Én is válás előtt vagyok, hasonló okok miatt.

Az, hogy tévedünk, mindig benne van a pakliban, ezt a felelősséget vállalnunk kell.

Én úgy gondolom, kell bátorság a továbblépéshez, beismerni, ha rossz döntést hoztunk, de ha most nem tesszük meg, akkor lehet, hogy egy életen át boldogtalanul élünk?! Sokan ezt teszik, mert nem merik meghozni a döntést és elítélik azt, aki ki mer lépni egy adott esetben rossz kapcsolatból.

Szerintem, ha valami ennyire nem működik, ott nincs mit tenni. Minden rajtad/rajtatok múlik, hogy mit láttok jó megoldásnak.

Lehet hogy ha még pl. öt évig küszködtök, helyre jöhet a kapcsolat, de mi van ha nem? Eltelik öt év a semmiért.

Nem akarok lehangoló lenni, sem rábeszélni bármire, de igaz a mondás, hogy egyszer élünk, akkor már tegyük azt lehetőleg boldogan!

Mi ugyanezen mentünk át 7 év, smsek egy masik nonek, flortolgetes fel even keresztul, de azt allitja nem csalt meg. Mi a gyerekkel is elkoltoztunk egy honapra a szuleimhez es ez egy loketet adott, hogy ne hagyjuk annyiban. A ferfiaknak szuksege van a szexre es nekik nem azt jelenti, mint a noknek, ezt tudjuk, plusz szukseguk van a megerositesre is, hogy meg hodithatnak, erdekesek lehetnek valakinek, ha otthon mar uncsi a dolog ill rossz a kapcsolat.

Mi akkor visszajottunk, nem is tartja a kapcsolatot a novel fel eve, de a kapcsolatunk ujra hullamvolgyben van, mind2-en feszultek vagyunk es a masikon (meg hat a gyereken) csattan le minden. Most is azon kattogok minden nap vajon elvaljunk-e vagy sem. Es mar nincs masik no!

Tenyleg egy eletunk van, eljuk azt orokos morgasban, veszekedesben? Vagy kezdjuk ujra meg fiatalon?

Mi 8 éve vagyunk és nálunk egy hasonló dolog történk kb. két éve. Nagyon mélyponton volt a kapcsolatunk több dolog miatt is. Akkor kezdett el levelezni egy nála fiatalabb lánnyal. Amikor lebukott, az első 10 percben üvöltöttem, aztán kibontottam egy pohár bort, vettem elő két poharat és közöltem,hogy most leül és elmond mindent. Hogy miért, mióta, mi történt stb. Mondta,hogy igazából a leveleken kívül semmi. Ezt nagyjából el is hittem, mert ő nem ez az otthonról eljárogatós fajta. Tehát munka után hazajön, hétvégén sem igazán járt el stb. Inkább csak kellett neki valaki, akinek elmondhatja,amit akart, gondolom imponált neki az is,hogy ez a fiatalabb lány Istenként néz rá, otthon ugye meg csak a veszekedés stb. Természetesen mondtam neki,hogy ez a legkönnyebb út. Én is megtehettem volna ezt. Keresni egy 3.-at, kalandba keveredni és nem törődni a problémákkal. De én ezt VELE akartam megoldani. Beszélgettünk egy egész éjszakán át! Az én férjem viszonylag erős ember, életemben először akkor láttam sírni, amikor meghalt az édesapja. De akkor ott, sírt. Mondta,hogy nem, nem könyörög, mert én is tudom,hogy ő nem olyan, az sem lenne őszinte tőle, de nagyon kér,hogy ne hagyjam el, próbáljuk meg ismét, immáron ketten megoldani a problémákat! Mert szerinte ér annyit a kapcsolatunk,hogy megpróbáljuk. Nekünk akkor pont kapóra jött,hogy másnap volt lefoglalva egy 4 napos wellness, amire végülis elmentünk és 4 napig csak beszélgettünk. Szerintem soha annyit még nem beszélgettünk egyszerre!

A lényeg az volt,hogy elsősorban nekem kellett eldönteni,hogy meg tudok-e bocsátani és tovább tudok-e lépni úgy,hogy nem emlegetem minden százszor ezt a dolgot. Természetesen ezt akkor kijelenti nem tudtam (aki ki tudja, az hazudik), de mondtam,hogy megpróbálom.

Ja, még az nap este, amikor kiderült, mondta,hogy a tisztesség úgy kívánja,hogy felhívja a lányt és elmondja,hogy ennyi volt. Utólag rá egy hónapra kértem titokban részletes számlát a telefonjáról. Visszakerestem azt a napot és láttam,hogy valóban hívta, beszéltek kb. 20 percet és utána egyszer sem hívta.

Ez volt két éve! Mi továbbléptünk és jobb lett. Tanultunk esetből! Nem, nem hazudok, nem mondom, hogy sosem veszekszünk, de megtanultunk egymással megoldani a gondokat, együtt átvészelni! Nekünk ért annyit a kapcsolatunk. Azóta gyerekünk is született!

Én is hazudoztam a feleségemnek, hol kisebb, hol nagyobb dolgokat. Nem ezért váltunk el, de én így utólag világosan látom, hogy annak nincs helye egy kapcsolatban.

A hetedik év... misztikusan az első kritikus időszak egy házasságban is.

De hát ti már évek óta kihűltetek.

Szerintem ez egy jó alkalom a válásra, azért, mert most mindent ilyen szép, higgadtan el tudtatok rendezni.

Van annak veszélye, hogy valami remény, vagy illúzió kedvvért erőltetni kezdetek valamit, és a vége egy sokkal csúnyább állapot lesz.

Van élet a válás után, mindenki számára.

A gyerekre ügyeljetek, ő nem hűlt ki egyikőtök irányába se.