Férjem nagyon megváltozott. Mit tegyek?

"Nagyszülő, testvér, vagy akár bébiszitter vigyázhat a babára addig."

Ez nagyon szépen hangzik, de kivitelezhetetlen. Ma a nagyszülő az esetek többségében még bőven nem nyugdíjas, mikor unokája születik, ugyanúgy egész nap dolgozik, ahogy a testvér is. Én sem tudom anyámra bízni a 6 hónapos gyerekemet, 26 éves vagyok, ő 48, bőven dolgozik még, az apám 52, ő is dolgozik, a férjem szülei 48 és 50 évesek, ők is igencsak messze vannak a nyugdíjtól. Mindkettőnknek van egy húga is, 23 évesek, de nyilvánvalóan dolgoznak ők is. A bébiszittert meg a mai magyar álomfizetéseknél hagyjuk már, hacsak nem legalább 300 ezret keres az ember, az egész fizuját adhatja a bébiszitternek, ugyanis legalább 1000 forintos órabérben dolgoznak (számoljátok ki, az mennyi egy napra, ha anya teljes állásban dolgozik, plusz ugye túlóra, mert ha nem vállalja el, viszlát), akkor meg marha sok értelme volt visszamenni dolgozni, ugyanott tart a család anyagilag.

Ismerős.

Mi most válunk.

Gondolom az otthonotok nálatok is magától rakódik rendbe, az alsógatyái kimosódnak, a gyerek megetetődik nevelődik, az ebéd megfőződik, az ügyek elintéződnek, stb.

Sajnálom, de én is hülye, nagyon hülye voltam, hogy azt hittem ez csak átmeneti időszak, de nem. Ez annak a jele volt, hogy neki baromira terhes a család, nem szereti a kötöttségeket, sajnos ez már csak a gyerek után derült ki ( számomra). Ő még "élni" akar.

Addig volt jó a felállás számára, amíg a szolga (=én) dolgozott, pénzt ( jól!) keresett és kiszolgálta otthon az urat. Mekkora barom vagyok, hogy azt hittem, ezzel jót teszek, mert boldognak és elégedettnek akartam látni!

Külső segítségről ( szakember) hallani sem akar. Mondjuk igaza van: nem segítene. Teljes személycsere ti. nem létezik, csak orbitális vakság.

Az is kiderült ( nem ő mondta el:))hogy talált valakit akinek nincs gyereke, csinos, vékony, sportos.

Őszintén szólva eltekintve attól hogy a gyerekekre ez milyen hatással lesz ( attól azért tartok) nagyon megkönnyebbültem, és exponenciálisan nő napról napra az önbecsülésem.

Na de: nektek nem ezt kívánom persze, és remélem hogy nem ekkora a gáz, de azért ezek figyelmeztető jelek. Légy résen:)