Szerintetek is rossz anya vagyok?

Már egy éve külön vagyunk a férjemmel, de eddig a közös házban laktunk, a napokban adom be a válópert. Mindkettőnknek alakul új kapcsolata, Ő tegnap elköltözött a barátnőjéhez, mert napokon belül megszületik a közös gyerekük. Van egy ovis kislányunk. Most hogy elment, azt kérte, hogy egyenlő arányban láthassuk a gyereket. (nem kérte, joga van hozzá). Sajnos kb. 40 kilométerrel arrébb költözött, de szeretné ha a kislányunk náluk is lenne hétköznaponként. Vállalta, hogy Ő viszi-hozza az oviba olyankor, meg tudja oldani. Kb. fél óra az út. (két Budapest melletti város, nem kell a fővároson átautózni). Ez úgy nézne ki, hogy minden második héten kedd, szerda, csütörtök velük van, pénteken délután már én hozom el az oviból. A másik héten pedig a hétvégék az övék, péntek délutántól hétfő reggelig. Én ebbe semmi kivetnivalót nem találtam, viszont a szüleim, az ismerőseim,barátaim kivétel nélkül mind nekem estek, hogy milyen anya vagyok, hogy lemondok a gyerekemről. Én nem gondolom, hogy ezzel lemondanék róla. Nagyon jól tudjuk hogy amikor iskolás lesz (2 év múlva) ez nehezebben lesz kivitelezhető, mindketten szeretnénk ha a saját háztartásunkban lenne elhelyezve a gyerek majd a válás során, de akkor is közös felügyelettel és rugalmas láthatással. A szüleim szerint ezzel, hogy ebbe most belementem el is buktam a gyerekelhelyezési pert. Nem igazán értem miért. Az igaz, hogy a férjem szereti kihasználni hogy még házasok vagyunk, hiába én lennék a soros a gyerekkel, ott van velünk, mondván ez az ő háza is. Ami igaz, de amikor Ő a soros, akkor elviszi a másik városba a barátnőhöz, mondván az az ideiglenes tartózkodási helye. Vagy behülyíti a gyereket valami programmal, és engem már csak akkor kérdez meg hogy elviheti-e. persze a gyerek előtt, így ha nemet mondok én leszek a rossz. Én próbálom a gyerek érdekeit nézni, az nem az, hogy hét közben ne engedjem oda. Elvileg nem is tehetném, hiszen nincs hivatalosan egyikünknél se elhelyezve, az állandó lakcímünk pedig mindhármunknak ugyan az. Szeret ott lenni, várja nagyon a kistesót is, nem tudom miért rossz döntés ez. Tudom, hogy sokan vitatják, hogy jó-e az, ha megosztva van a felügyelet, mert mindig "költöznie" kell, próbáljuk ezt együttműködve megoldani. Én eddig csak jókat hallottam azoktól, akik így meg tudtak egyezni, mert így ugyan annyi időt tölt mindkét szülőnél a gyermek. Azon sincs így vita, hogy ki mennyit költ a gyerekre, meg hogy a másik mire költi a gyerektartást. Mi a véleményetek?