Sz. R anya vagyok, amiért elvárnám a páromtól, hogy néha vigyázzon a babára, hogy én is tudjak bármit csinálni?

Az elejen az en ferjem is azthitte hogy uhh nem lehetek faradt mert egesz nap itthol vagyok es annyi dolgom van hogy babazzak. Aztan korhazba kerultem es neki kellett egy hetig gondoskodni a babarol,csinalni neki kajat,altatni,ringatni vigasztalni ha sirt,vezetni a haztartast stb na utana megtanulta hogy nem is olyan fenekig tejfel ez a dolog es hogy igen is faraszto!

Beszelj vele,hogy torodjon tobbet veled es a gyermekkel mert neked is szukseged van a pihenesre es egy kis nyugira. En is majd becsavarodtam a 4 fal kozott. Neki konnyu hiszen jar emberek koze stb... Beszelgess el vele.

A férjed egy meglehetősen nagy tahó..

Ha annyira nem munka a háztartás vezetése és egy gyerek nevelése 0-24-ben, nem napi 8 órában ám, akkor maradjon szépen otthon ő 1 hónapig a gyerekkel, te meg menj vissza dolgozni. Megnézném hogy bírná ezt a semmi kis "nem munkát".. Fogadnék hogy már 2 nap után könyörögne, hogy cseréljetek.

Minek kellett amúgy neki gyerek, ha minden este van valami fontosabb, mint a saját gyereke és felesége? Ilyen alaknak biztos nem szültem volna. Pont annyira az ő gyereke is, mint a tied!

Te is tudod, hogy nem az. Hagyd ott a babát neki 1 napra, biztos megváltozik a véleménye.

A férjem az első 1 hónapban itthon volt velünk, eszébe sem jutott, hogy nem nagy munka. Azt mondja, a baba után a saját munkája lazítás

Ez alap lenne.

Az én férjem is 4kor jön haza, aztán majdnem fürdetésig ő játszik a 15 hónapos fiunkkal, mert én ekkor főzök vagy takarítok vagy csak olvasok egy kicsit. De neki ez nem teher. Imádnak együtt lenni.

Ne haragudj, de nem hiszem, hogy a férjed a gyerek előtt olyan lett volna, aki hazaér, leviszi a szemetet, berakja a mosást, és elkezd vacsorát főzni azzal a felkiáltással, hogy menj és ülj be addig a barátokkal valahova. Azt gondoltad, hogyha jön a gyerek és 3x annyi meló lesz, akkor majd mindjárt repül és segít?

17 hónapos fiam van és 26 hetes terhes vagyok. Két hónapja teljes egyetértésben különköltöztünk a férjemmel. Nem történt semmi, se megcsalás/ivás/verés, csak már nem volt jó együtt. A különélő férjem minden második nap késő délután elviszi a gyereket este fél 8-ig, hazahozza, megfürdeti és leteszi aludni, valamint vasárnap egész napra elviszi. Meglátogatják az anyósomékat, játszóházaznak, stb. De ha nekem valami dolgom van soron kívül (orvos például), akkor itthon maradnak nálam és nem egyszer jöttem arra haza, hogy felporszívózott, elmosogatott, kiteregetett, míg nem voltam itthon. Szerintem engem a külön élő férjem sokkal jobban becsül és tisztel, mint téged az, akivel együtt élsz...

Nem nagy igény, a férjem ha hazaér egy órát játszik a kicsivel, utána fürdet, etet, altat.

Imádja a kislányt, neki ez nem teher.

Hétvégén meg 8 órát kettesben vannak mert én dolgozok szombaton.

De szerintem ez természetes, imádja is az apját.