Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Szülés utáni depresszióval...

Szülés utáni depresszióval kihez fordulhatok?

Figyelt kérdés
7 hós a babám és egyre jobban úgy érzem, hogy szülés utáni depresszióban szenvedek, már a születése óta. Folyton rossz kedvem van, nincs kedvem kimozdulni itthonról csak ha nagyon muszáj, nincs étvágyam és szinte alig eszek valamit egész nap, folyton fáradt vagyok, mindig szorongok valami miatt, idegesít amikor a babám sír és semmi sem jó neki, idegesít hogy nincs időm magamra, nincs türelmem senkihez, úgy érzem senki nem ért meg stb. A háziorvoshoz, a gyerekorvoshoz vagy a védőnőhöz forduljak ezzel a problémámmal.
2010. szept. 7. 12:18
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
0%
ha nem mész el sehova akk mért ne lenne időd másra? azijenek minek gyerek?
2010. szept. 7. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
80%

Ne foglalkozz az előttem szólóval!!


Szerintem keresd fel a háziorvosodat és ő elmondja mi a teendő.

2010. szept. 7. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
100%

Védőnővel beszélj,ő valószínűleg jártas ilyen dolgokban és tud segíteni.

Én abszolút megértelek,ha gondolod írhatsz privit is.

2010. szept. 7. 12:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
Semmi probléma hidd el, más is így van ezzel, ki bevallja, ki nem, kinek rövidebb ideig tart, kinek hosszabb ideig. Mindenképpen beszélj a védőnővel, ő biztosan segít rajtad.
2010. szept. 7. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
100%

Szia nekem is volt szülés utáni depim. Háziorvoshoz menj el és ad gyógyszert amit x ideig szedni kell és jobban leszel. Tessék kimozdulni sétálni a babával és barátnőzni mert ha nem teszed nagyobb baj is lehet és tovább tart kikezelni. Járj el esetleg a babával olyan helyre ahová más is viszi a babáját, interneten utána tudsz nézni(programokra gondolok itt) és beszélgess sokat más anyukákkal, mert mindenkinek vannak gondjai félelmei, de hidd el a babával is ki tudsz mozdulni és ezt ő is élvezni fogja. Tapasztalatból írom és jót akarok nektek. Egy 3 gyerekes anyuka.

Ha beszélgetni szeretnél bármikor írj és megadom a számomat, szívesen meghallgatlak, mert engem sem hallgatott meg senki és tudom milyen ez. Fel a fejjel. Kriszti

2010. szept. 7. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
26%

12.24-es, azt akarod mondani ezzel, hogy mindenkinek van depressziója, csak nem vallja be?

Kedves kérdező, szerintem hagyd apukára picit a babát és menj el vásárolni, fodrászhoz. Ha ez nem jön be, akkor fordulj csak orvoshoz és gyógyszerhez. Ha nincs kedved, tessék - erőszakold meg magad!

2010. szept. 7. 12:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
100%

egy depressziós betegnek nem lehet azt mondani, hogy "erőltesd meg magad". ezt mindenki tudja, akinek van egy kis esze. én már voltam beteg, tudom, miről beszélek.


menj a háziorvosodhoz, ő vagy ad beutalót, vagy ír fel gyógyszert. a védőnőhöz felesleges fordulni, mit tudna csinálni? mosolyogva meghallgat?! orvoshoz menjél!

2010. szept. 7. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
100%

A 12.46 osnak szeretném írni, hogy van amikor az ember nem depressziós a szülés után! Nem igaz, hogy aki tagadja hazudik , nem is értem, hogy gondolhatsz ilyent, miért kellene tagadni? Én pánikbeteg voltam és depressziós, kezeltek kigyógyultam és mindenki azzal ijesztgetett , hogy a terhességi depresszió nálam sokkal súlyosabb lesz, hogy ne vállaljak gyereket! A terhességem problémamentes volt csak azon aggódtam amin a többi "normális" kismama. Már 8 hónapja megszültem a kisfiam de én ilyen jól még életemben nem éreztem magam mint most.

Tudom, hogy ez a betegség nem játék és a kérdezőnek azt tanácsolom, hogy kérjen orvosi segítséget, mert ha nem teszi a depresszió lerántja a pokol legmélyebb bugyrába. Sajnos ezt a család és a környezetünkben élő emberek nem mindig veszi komolyan és erről nem is könnyű beszélni de ez egy nagyon súlyos betegség amit kezelni kell!


Remélem engem örökre elkerül, és többet nem kell vele harcolnom!


Sok sikert és kitartást kívánok neked és kívánom, hogy te is meggyógyulj!

2010. szept. 7. 13:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:
90%

Az első válaszolót figyelemre se méltasd!

Én is hasonló helyzetben éreztem magam(meg még néha most is vannak ilyen napok),azt éreztem,hogy itt a gyönyörű,egészséges kisfiam és én mégis a régi életemet akarom visszakapni,persze babával együtt!Egész életemben olyan szakmába dolgoztam amiben emberekkel foglakoztam(bolt,posta,bank)most meg itt ülök 4 fal között és nem akkor mehetek és nem oda ahova én akarok!Mert azért állandóan a gyereket se lehet húzni-vonni mert akkor kialakul egy jó kis alvászavara ha nemtudja kialudni magát!Amikor felkel olyankor utánna beiktatok egy sétát és közben bolt,hentes,gyógyszertár stb elintézem,közben találkozok egy-két ismerőssel,volt kollégákkal és máris feltöltödök egy újjabb napra!Én is azt gondolom,hogy menj el a dokidhoz,hogy elsőbb valami gyógynövényes nyugtatót írjon fel neked és tényleg próbálj meg kimozdulni a babával is meg persze ha van segítséged akkor egymagad is.Már az is sokat segít ha elmész a boltba,vagy piacra vagy túrkálóba egy-egy órácskára!Illetve az még nagyon jó mikor hármasban elindulunk apával és nagyokat sétálunk,közben tudok felnőttes dolgokról is beszélgetni!

Kitartás és gondolj arra,hogy később meg már mikor vissza kell menni dolgozni akkor meg visszasírod ezt az otthonlétet!

4 hós baba anyukája!

2010. szept. 7. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

Szia!

Én tanácsadáson montam el a dokinéninek meg a védőnőnek. Elsőre sedatif pc-t írtak fel, de mivel nem nagyon használt, így 2 hónap múlva megint jeleztem, hogy csak nem vagyok jól,sőt rosszabb lett, így mondták, hogy ne várjunk tovább, irány szakember.

Kaptam tőle bogyót, azt szedtem, most már jól vagyok. Bár még vannak nehéz napjaim, főleg mielőtt megjönne.

Nem szabad sokáig várni, kérj segítséget. Ezen sajnos a család nem nagyon tud segíteni, mert nem igazán értik meg, hogy mi zajlik le benned. Sajnos az én családom is tehetetlen volt. Anyukám próbált volna segíteni, Apukám nem értette, hgoy mi bajom van, ráfogta, hogy lusta vagyok, a Párom meg csak tehetetlenül és értetlenül állt a dolog előtt. Próbált segíteni, de nem ment neki.

NEm értette, hogy miért nem bírok megbírkózni vele. És én is így voltam, hogy ki se mozdultam, mindenért pánikoltam, fáradt voltam és rengeteget sírtam. Nem bírtam egyedül lenni a babámmal, szinte féltem tőle.

Ne várj, kérj segítséget. A védőnő azért tud segíteni, mert más anyukának is van ilyen betegsége és ő már orvost is tud ajánlani, ha annyi nem lenne elég, hogy kimozdulsz otthonról és beszélgetsz másokkal. Nekik már van gyakorlatuk ebben.

Remélem, hamar rendbe fogsz jönni!

Drukkolok neked nagyon!

2010. szept. 7. 15:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!