Mire számítsak, mikor lesz nehéz az anyaság?

Van akinek az elején nehéz, van akinek később, van akinek egyáltalán.

Ilyet nem lehet megmondani előre.

Nekem pl pont az első egy év volt katasztrófa.

Nekem a második gyerekem ilyen álomgyerek.

Amit az elsővel átéltünk (tartós beteg, kórházból kórházba, fejlesztésről fejlesztésre...és sose lesz vége), úgymond "megérdemlem", hogy legyen egy ilyen gyerekem is.

Az első perctől álom volt vele, a nehézség a két gyerek együttes ellátásából és a nagy gondjai miatt adódott.

Most 5 a kisebb, még mindig könnyű vele.

Volt egy hiper aktív gyermekem aki az elejétől fogva sokszor és korán kelt. Boldog voltam vele pedig 0-24 órás figyelmet igényelt de tudtam csinálni...

Megerkezett a hugi bíztam benne hogy egyszerübb eset lesz de nem. Igaz higy alszik éjszaka de botrány eleven. A két gyerek együtt elviselhetetlen. Házimunka csak úgy ha 1 valamit csinálok másik 3 hely robban fel. Véget nem érő pakolás,kupi,hiszti,balhé...

A mi házasságunk rá is ment. Készülök az egyedüli anyuka szerepre ahol egy nagy kupiba fogunk élni és éppen ami kész kaja azt fogjuk enni mert nem megy!imádom a gyerekeimet ha vissza csinálhagnám lehet elgondolkodnék hogy kell e második. (Bár talán akkor is szeretném)

Jelen pillanatban azon agyalok hogy miből és hogyan fogom eltartani őket.

Könnyű sose volt max ennél egy kicsit könnyebb.

Nekem az első gyerekkel (lány) volt nagyon jó. Vele tényleg semmi gond nem volt.

Egyébként a kedvenc korszakom az kb 3-5 éves kor között volt. Az tényleg olyan filmbe illő rózsaszín cukormáz volt :D

A másodikkal (fiú) az első 1,5 év az kegyetlen volt. Letehetetlen, akaratos... Teljesen más habitusú, mint a nővére. Jelenleg 22 hónapos, most érzem azt, hogy lassan, de egyre könnyebbek a napok vele.

Szóval tényleg minden gyerek más.

Most kinek mi a nehez. Nekem volt egy ejszaka 40 percenkent kelo ujszulottem, illetve csecsemom, ez eltartott vagy 3 honapig, en azt hittem ott meghalok :D

Aztan 3-12 honap kozott nagyon konnyu volt vele, viszont ott 1 eves koraban ontudatra ebredt szerintem vagy en nem tudom, de onnantol kezdve 0 felelemerzettel olyan volt, mintha allandoan csak keresne az alkalmat, hogy hogyan olje meg magat. 😂

Mindenre is felmaszik, mindent felborit, lelok, rohan, egy percre nem all meg es egy percet nincs is el egyedul. Konkretan csak akkor tudok leulni napkozben, amikor alszik delutan 1 orat es ennyi. Meg amikor a ferjem hazajon, mert akkor rajta log :D

De igazan nehez szerintem akkor lesz, amikor visszamegyek dolgozni. Mert rohanas lesz az egesz nap sajnos+ meg mindig kel ejszaka es nem tudom, hogy ez meddig tart majd nala. Biztos hulla leszek, ha nekem igy meg dolgozni is kell es marpedig ha 2 eves lesz, vissza kell mennem.

Hat, ilyen az elet.

Nekem 2 fiam van. Az első gyerek horror volt csecsemőként, komolyan győzködnöm kellett magam egy második babára. De úgy voltam vele kétszer nem szívhatok már akkorát, szerencsére a mádodik tényleg álombaba volt.

Ebből egy következtetést vontam le. Egyik sem az én érdemem, vagy hibám miatt volt olyan, amilyen. Egyszerűen különböző személyiségek és kész. Egyikükkel sem szorongtam terhesseg alatt stb.

Amit utáltam az az ítélkezés. Mikor az első gyerekem javában dacolt én voltam mindenki szemében a szaranya, hogy nem neveltem meg. A másodikkal semmit nem csináltam máshogy és egy könnyen kezelhető gyerek volt.

Mikor lesz nehéz? Az első gyerekem iskolás, vele mai napig harcok mennek. A második ovis lesz, vele semmi "gond" mindig könnyű volt vele.

Szóval kérdező örülj a helyzetednek, szerencséd van!

5 hónapos korában csak a nagyon hardcore-ok vagy S bő segítséggel megáldották gondolkodjanak második gyereken,akármilyen angyalka is most. Majd ha elindul,öntudatra ébred, két - két és fél évesen is minden szuper,akkor. Nem egy ismerősöm volt,fél éves álom baba,jojjona következő. Aztán megszületett a második,a dackorszak közepébe,tetejébe a második nem mindig kisangyal

Egyáltalán nem evangeliumot írtam,csak altalanositast.

Mondjuk nekem az atombomba a születés óta tart,most 20 honapos,de ez más történet.

Az én kislányom 6 hónapos lesz. Első 4 hónapban végig ordított a hasfájástól, csak kézben volt el(se hordozó, se babakocsi semmi.) Ha menni kellett valahova, gyomorgörcsöm volt. Kinőtte a hasfájást, helyette beindult a fogzás és a kúszás-mászás. Most azért zokog, ha elveszem a papucsot tőle. Emberek között már nagyon szeret lenni, de túlpörög és éjjel nem alszik. Az alvása nappal 3x30 perc maximum, éjjel ébred 3-8szor. Egy főzés, mosogatás 3 részletben van. Szabadidőnek az számít, ha megtudok csendben inni egy kávét vagy enni egy szendvicset. És imádom, szeretem, nem adnám semmiért, mert vannak jó pillanatok is bőven. De ez a korszak nem a rózsaszín ködről, hanem a túlélésről szól nálunk.

Többek között ezért marad egyke, mert inkább felkötném magam, minthogy még egy terhességet és az első hónapokat végig csináljam.