Mikor kezdjem el szoktatni az egyedül-elalváshoz?

Jesszusom... Ne haragudj, de hogy lehet ekkora butaságot leírni, hogy könnyen megszokják és el is várják az anya közelségét??? Még jó, hogy szüksége van az édesanyjára (vagy valakire, aki gondoskodik róla).

Nem egy 18 évesről beszélünk, hanem egy néhány hetes/hónapos/éves piciről, hogy ne lenne igénye és szüksége az anyai közelségre?

Kedves kérdező, a kismama.hu cikkét ajánlom olvasd el:

[link]

Az egyik előző hozzászólóval értek egyet, hadd döntse el a gyereked, hogy melyik csoportba akar tartozni. Ennyi idősen nem fogod elrontani azzal, ha felveszed, ringatod, babusgatod. Az én babám 1 hónapos koráig nagyon sokszor aludt el rajtam éjszaka, volt, hogy csak 1-2 óra múlva tudtam letenni magam mellé. Nem minden baba ilyen, én próbálgattam, hogy hogy jó neki, és ha így tudott békésen aludni, akkor hagytam. Nekem is mondogatták, hogy ne vegyem magamra, mert nem fogom tudni letenni. Most 3 hónapos múlt, esténként sétálgatunk egy kicsit a szobában elalvás előtt, dúdolgatok neki, leteszem, és alszik reggelig, mint a bunda. Nem lett semmi károm abból, hogy sokat volt rajtam, sokat van ölben most is. Csak figyelni kell a babádat, kitapasztalni, hogy mi a jó neki, de ne vond meg tőle magadat, mert most te vagy neki a legfontosabb. És lehet, hogy megtérül még ez a korán kialakult bizalom. Szerintem ne erőltess semmit, hagyd hogy alakuljon minden a maga ütemében.