Hogyan kezeljem a dackorszakát? Hogyan is "neveljem" vagy miszösz? Kivagyok bukva.
Ha kérem, egy nem hallja meg, kettő kiröhögnek, meg gyenge anyának titulálnak, hogy nem nevelem azt a büdöskölyköt.
Ha felszólítom, parancsolom, akkor terrorizálom azt a szegény gyermeket.
Ha odáig fajul a dolog, hogy neadja az ég, de megragadom a pracliját, és elrángatom onnan, ahová nem való a fiatalúr, akkor máris szívtelen mostoha vagyok, és minek nekem gyerek, hiszen csak játszott.
A minap utaztunk, és egy mamóka ölébe keveredett, nem örültem neki, így adódott, folyton a kabátgombbal játszott, én rászóltam, mire kioktattak, hogy hadd játsszon, úgyis leakar szakadni a gomb, nem baj. Igen, az a gomb igen, de bennem ott van, hogy maholnap, ha egy kedves néni ölébe felkéreckedik, és letépi a gombját, mert a másik engedte akkor én leszek lebszva, hogy a gyerekem letépte a gombot.
Vagy a kisboltban sem megyünk be a raktárba, az nem a vevők, pláne nem a babák helye, hát akkor majd az auchan tesco bármi nagynak az esetleg nyitott raktára?.
Hogy az úton ahol fogni kell a kezem ott fogni kell a kezem, és hadd döntsem már el, hogy a füves park elég tágas-e, mielőtt az út kezdődik, vagy sem, és fognia kell-e a kezem.
Nem evett, sőt játszott, hát elküldtem az asztaltól, éheztetem.
Dobálózott a játékokkal, ráadásul kemény-"éles" dolgokkal, így sarok, plusz a játék elvétele volt a bünti, erre megint csak szívtelen vagyok, meg gyerek. De előtte rászólok, megkérem, utasítom stb, nem használ, és rittig ellenem dolgoznak, mert kiveszik a sarokból visszaadják a játékot, jó, hogy nem dicsérik meg, mikor majd' kidobja az ablakot.
Most akkor mit is kell a gyerekkel csinálni. Annyi szr kaptam már, hogy így meg úgy nem csinálom jól, hogy már a tköm is ki a gyerekkel, és "elmentakedvemazegésztől", és a frusztráció rajta csattan.:(
válasza:Én sem foglalkozok ilyennel,hogy ki mit mondd! Ő az én gyerekem és ne szóljon bele senki hogy én hogyan nevelem!
Nekem is 2 éves a kisfiam és elég szépen látom hogy kezdődik a dackorszak de próbálok rá nem odafigyeli vagyis elterelni a figyelmét!
Kitartás neked azért mert fiatal vagy még szupi anyuka lehetsz :)
válasza:Húúúúúúúúúú de ismerős!!! Főleg, mikor vadidegenek szólnak be, én van, hogy úgy elképedek, hogy megszólalni nem bírok. De múltkor észnél voltam.
Épp sétáltattam a kétéves gyerkőcömet a kismotorral, egy nénike azért "szólt be", hogy miért nem a napos oldalán sétáltatom az utcának. Mosolyogtam rá, hogy téééényleg, milyen jó ötlet!!
Ahogy picit arrébbment, a kisfiam mondta, hogy "néni", én meg jó hangosan, hogy "igen, kisfiam, a néni, aki beleszólt abba, hogyan sétálunk" - ezt is nyájasan, kedvesen, mosolyogva persze. A kisfiam persze nem értette, de a lényeg, hogy akire vonatkozott, az igen. Nekem meg tök jól esett:D
Persze nem arra bátorítlak, hogy kötözködj... elég, ha kedvesen, mosolyogva, bájosan érezteted az ilyen kedves emberekkel, hogy rohadtul semmi közük hozzá, hogy neveled a gyereked!
Jaj most én is felhúztam magam kicsit:)
válasza:Szia.Én a férjemmel is harcba szállok nevelés miatt.Ha én nem engedek valamit ő se engedje mert nem ő hadakozik vele legközelebb.
Állj a sarkadra!Ami nem az még a mamánál is nem!
21 hós a csajszim.
válasza: válasza:Ez a leszarom-tabletta addig működik, amíg nem a gyerek előtt cáfolnak rá valamire a "kedves" ismerősök. Mert ugye úgy elég nehéz megnevelni a gyerekemet, ha azt mondom neki, hogy nem szabad, mire a szomszédasszony a gyereknek ilyet szól: jaj, dehogy nem szabad, gyere csak! Hahh...a gyerek meg ilyenkor tuti nem rám fog hallgatni...úgyhogy megértelek, és tuti nehéz időszak ez, és próbálj meg kevésbé rágörcsölni. Tudom, hogy nem könnyű, de ezen is túl leszel, mint megannyi dolgon a gyerekneveléssel kapcsolatban.
Egy kis együttérzést tudok neked küldeni, tudom így virtuálisan nem az igazi, de több a semminél. :)
válasza:szerintem amit leírsz teljesen jó nevelés, ha ezek mellett nem kiabálsz vele hanem nyugodtan érvényesíted a szabályokat. hozzáteszem, akkor sem lenne senkinek sok beleszólnivalója, ha nem ért vele egyet. ha nagyon rossz passzban vagyok, és épp beszólna vki, akinek semmi köze, akkor én visszaszólok, ne aggódj. hogy neki van gyereke? igen. akkor nevelje azt a sajátomat meg majd én, köszönöm. ez ált, elég szokott lenni. ne hagyd magad.
2 éves 3 hós a kislányom + 19 hetes km vagyok
válasza:Az vagyok, aki a "nénis" sztorit mesélte:)
Hát igen, így az utolsó hozzászólásokat olvasva az a legnehezebb ilyenkor, hogy a rokonsággal is vívni kell. Ott pedig óhatatlanul előjön, hogy az ember választhat: vagy összeveszik a családtagokkal, vagy rájuk hagyja (azt meg ugye semmiképpen, szóval marad az összeveszés).
Nálunk azért borzongok, mikor elindulunk az ősökhöz, mert tudom, hogy ahogy belépünk az ajtón, elkezdik tömni édességgel. "néééééééééééééééééééézd, itt van egy túró rudi, szereteeeed?" és mikor rájuk szólok, hogy nem kéne állandóan baromságokkal etetni, akkor könnybe lábadt szemekkel: dehát én szeretem a kisunokámat! Ilyenkor számolnom kell tízig, mert legszívesebben felrobbannék.
A kedvencem, amikor adnak neki uzsonnát, vacsorát, a gyerek nem eszi meg, erre odatolják elé a sütis tálat. Mikor mondom, hogy ez ne helyettesítse a vacsorát, jön az újabb népi bölcsesség: "dehát olyan sovány, valamit ennie kell", majd hozzáteszik: "otthon nem etetitek rendesen?"
baaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ilyenkor megőrülök!
Mikor esetleg arra szorulok, hogy rájuk bízzam, rosszul vagyok a gondolattól, hogy mit csinálnak vele. Nem hajlandók úgy foglalkozni vele, ahogy próbálom megbeszélni velük, látom, hogy oda sem figyelnek, mintha a falnak beszélnék. Ahogy kiteszem a lábam, bekapcsolják a tévét, mert "látod, hogy nézi? látod, hogy tetszik neki? miért nem engeded többet tévézni? Az unokatesója is tévézik és semmi baja!" (a gyerek hiperaktív). És persze tömik a sütivel, cukorral, és ha egész nap ott hagynám, akkor egész nap tv, süti, cukor lenne...
Nade visszakanyarodva a témához: nyugodj meg, nagyon sokat beszéltem a problémáról a védőnővel. Ha nem vagytok állandóan az ősöknél, nem fogják tudni tartósan elrontani, max. egy-két nap bosszúságot okoz a hülyeségük. Mindig gondolj erre, mikor jönnek a marhaságaikkal, nálam kezd beválni:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!