Vajon igaz-e, hogyha pici babának minden nap felolvasnak mesét, az folyékonyan megtanul beszélni akár 1 éves korára (vagy másfél? )

Ez hülyeség. Én nem olvastam fel a gyereknek, mindig csak nézegettük a képeket a könyveiben. Még csak azt sem mondhatom, hogy hűűű de sokat beszéltem volna hozzá, szerintem átlagosan csináltam, tehát nem voltam soha az az egész nap be nem áll a szám típusú anyuka. Tulajdonképpen 17,5 hónapos kora óta olvasunk mesét is, és mégis gyönyörűen beszél 21 hónaposan, pedig kisfiú. Egyre több mondatot mond, és több száz szavas szókincse van, 1 éves korában kezdett el igazán egyre több szót mondani.

De ez abszolút nem ezen a felolvasás-dolgon múlik, ebben biztos lehetsz.

A meseolvasás a gyerek szókincsét bőviti és a mondatszerkesztést könnyíti meg. De nem kötött életkorhoz. Az enyémeknek nem egy, hanem sok mesét olvastunk minden nap (szerintem ez a normális) a lányok nagyon hamarnagyon szépen beszéltek, a fiam 2 éveskoráig semmit. De utána mint egy felnőtt,összetett mondatokkal.

De az biztos,hogy a szókincsük nagy volt, tökéletesen használtak különböző ragozásokat (pl.magáztak, tetszikeztek) és ami a legfontosabb megszerették a könyvet.

Nekünk rengeteg mesét olvastak annak idején anyuék. Igényeltük is, meg akkor nem nagyon volt mindennapos dolog a tv. 14 hónap van mindössze közöttünk. Én viszonylag hamar kezdetem beszélni, öcsém viszont 3-4 évesen is csak a maga nyelvén volt hajlandó. Mindent megértetett a külvilággal, amit akart, de nem szavakkal.

Véleményem szerint a beszéd szempontjából nem is annyira a mese a fontos, hanem, hogy egész nap folyamatosan beszéljenek a gyerek környezetében. Hallja magát a beszédet, ha egyedül vagyunk itthon is folyamatosan beszélek hozzá. Ha hazajön a párom és megbeszéljük a napi dolgokat, akkor is apró kora óta ott van velünk. Szerintem a mese inkább a képzeletvilága kialakítása szempontjából fontos.

Én azt mondom, hogy ez gyerekfüggő. A korán beszélő gyerekek szülei szeretik azt hinni, hogy ez miattuk van :)

Nekem a nagyobbik lányom 1 évesen kezdett beszélni, 20-22 hónapos korában már mondatokban beszélt, sokszavasakban, nem 2-3 szavas tőmondatokban) teljesen helyesen ragozott.

A kisebbik lányom most 20 hónapos, mindent megért, de pár szót hajlandó csak mondani, anya, apa, kakaó, hoppá... nagy ritkán cere (=szeretlek). Ő egyszerűen ilyen, nem AKAR beszélni, nagy kópé amúgy is, látszik rajta sokszor, hogy direkt dacol velünk. Pedig hozzá is ugyanannyit beszélünk/beszéltünk, igaz, ő például nem volt sosem hajlandó nézegetni a babaszótáros lapozót, amit anővére imádott, és az első szavait abból tanulta. A kicsi lapoz benne kettőt, és elhajítja. Amikor a nagynak mesélek, azt hallgatja ő is, mivel ő is ott ül velünk, mégsincs rá hatással.

Ez szerintem ugyanolyan dolog, mint a mozgásfejlődés, vannak gyors, ügyes gyerekek, és vannak lustibbak. Ha nincsen testi betegség a háttérben, akkor csak a türelem segít.

Az, hogy egy nagyobb gyerek miért válik hallgataggá, szintén bonyolult kérdés, lehet tényleg szorongásos oka, de az is lehet, hogy ő ilyen introvertált, befelé forduló személyiség lesz felnőttként is, aki inkább csak csendesen szemlélődik.

Egy gyerek a beszélő környezetben tanul meg beszélni.

Semmi köze ahhoz, hogy minden nap hall-e mesét vagy sem.

Gondold el, ha pl. ez a baba csak és kizárólag felolvasott mesét hall, azt is minden féle képi illusztráció nélkül. Hát bizony elég nehezen tanult volna meg beszélni, főleg nem 1 éves korára.

A gyerek a beszédet azáltal tanulja meg, hogy figyeli a hozzá beszélő hanglejtését, gesztusait, mimikáját. Egy-egy tárgyhoz, cselekvéshez, tevékenységhez kötődnek a szavak.

Tökéletesen elég egy babának, ha a tevékenységek, játék közben beszélnek hozzá, megmutatja anyuka mi micsoda, megnevezi.

Könyveket is lehet nézegetni, ha van rá igénye a babának, de főleg az egyszerű, nem túlzsúfolt képes könyveket. Lehet hangokat utánozni, énekelni, mondókázni. Nagyon sokat segítenek a beszédfejlődésben.

Az meg, hogy melyik gyerek mikor tanul meg (folyékonyan) beszélni, teljesen egyén és azért persze környezet függő is.

Nem kell engedned a családi nyomásnak. Nem írod, hány hónapos a babád, de elérkezik majd az az idő, amikor tényleg kíváncsi lesz a mesékre. Addig meg szerintem maximum az esti lefekvés, rituálé része, de valójában nem sok mindent ért belőle, így a beszéd fejlődésében nem ez lesz a meghatározó.

(gyógyped. anyuka)

A férjednek olvastál 3 éves koráig???

Egyébként nem tartom szerencsésnek idomítani a gyereket csak azért, hogy a szomszédasszonynak lehessen dicsekedni. Megtanul a gyerek beszélni mindenképp egy egészséges környezetben, ha pár hónappal később de magától, saját erejéből, az nagyobb teljesítmény mintha napi idomítás árán kicsivel előbb de nem saját ütemének megfeleően fejlődik.