Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Mi tegyek, ha a játszótéren...

Mi tegyek, ha a játszótéren az én kisfiam az "agresszív"?

Figyelt kérdés

15 hónapos. Nagyon szeret gyerekek közelében lenni, de sajnos egy darabig mosolyog rájuk meg "beszélget" velük, aztán egyszer csak rájuk csap, meghúzza a hajukat, megrángatja a ruhájukat stb. Nem dühből, csak úgy. A játszótéren mindig a sarkában vagyok, már fogom le a kezét, ha nyúl valaki után, de nem mindig vagyok én a gyorsabb. Persze mondom neki, hogy nem szabad, a másiknak fáj, de nem érdekli. Nem egyszer fordult már elő, hogy haza kellett jönnünk emiatt, és már el is kerülöm a játszót, annyira félek, hogy már megint kit fog megríkatni.

Nem tudom, mit tehetnék. Itt is olvasom a panaszáradatokat a "neveletlen, agresszív" kisgyerekekről, és közben rettentően szégyellem magam. Szeretetben neveljük az édesapjával, nem vagyok frusztrált, nem szoktam vele kiabálni, van napirendünk, és akik nem látják gyerektársaságban, azoknak egybehangzó véleménye szerint kiegyensúlyozott, vidám, rendkívül barátságos kisfiú.

Oké, kinövi. De addig? Hányszor kell még átélnünk, hogy a gyerekek már akkor sírva fakadnak, ha közelít feléjük, az anyukák meg összesúgnak, hogy na, ez sem tud neveni? És hogyan fog szocializálódni, ha soha nem viszem gyerekek közé?


2011. júl. 18. 12:52
 1/8 anonim ***** válasza:

Tudom, mit érzel, hasonlóan eleven, csipkedve ismerkedős kisfiam van(volt?-remélem:) Más sokmindent próbáltam, de a végén a kezembe került a suttogó 2, és amit abban olvastam 100%ban bejött.

A gondok több oldalról is összefonódnak, és az okuk nem mindig egyértelmű, ezért nem írom most le, de ha érdekel, írj priviben.

2011. júl. 18. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Nehéz helyzetben vagy:( A barátnőm kisfia ilyen kiskakas, mint a tiéd. Nemrég voltunk náluk pár napot, és ő teljesen direkt bántotta az én gyerekem, feldöntötte, megcsípte stb. A barátnőm próbálta leszerelni, de nem ment neki igazán, a következő pillanatban már megint csépelte az enyémet. A bölcsődében nálunk az van, hogy ha az egyik gyerek elkezdi a többit macerálni, akkor kiemelik az adott játékból, és néhány percig a gondozónéni mellett kell álldogálnia. Nem tudom, hogy az ilyen bajon segíthet-e családon belül, ha ezt megpróbálod. Verekszik, csipked, hajat húz, akkor le kell ülni 2-3 percre melléd a padra. Ha megint bánt valakit, akkor újra. Az a baj, hogy kicsi még. Nagyon nem irigyellek, hiszen egyértelmű, hogy a te számládra írják, hogy ilyen, pedig biztos vagyok benne, hogy nem így van. A barátnőmtől sem ezt látja a kisfia, mégis ugyanígy viselkedik:(
2011. júl. 18. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
Legyél türelmes, de ha rosszat csinál, annak legyenek meg a következményei. Pl ha a kezére csapsz, vagy ilyesmi. Ha úgy látod ez nem használ, nem fejti ki a hatását, akkor csak vidd haza ilyenkor és ennyi. Valszeg tényleg csak akkor fog leszokni erről, ha kinövi. Aki meg összesúg hogy nem tudsz nevelni, azzal ne foglalkozz, majd 16-18 évesen derül ki hogy ki hogy nevelte a gyerekét.
2011. júl. 18. 13:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
Igen, mi anyukák ilyen elvakultak vagyunk, és ezért most nagyon elszégyelltem magam. Két gyermekem ezerrel játszóterezik már. Nekem szerencsém van, mert ők ilyeneket nem csinálnak. Azt viszont nagyon utálom, mikor őket bántják, mert megvédeni sem akarják magukat, inkább próbálnak menekülni. Én ilyen esetben próbálom elkerülni a bajt, igyekszem közéjük állni, más gyerekét nyilván nem én fogom megnevelni, így max. annyit mondok neki, hogy ezt ne csináld!!! Mondjuk én olyan anyukára nem haragudnék, aki legalább odafigyel a gyerekére, próbálja kiküszöbölni a problémát, de sajnos a legtöbb ilyen gonddal küszködő gyerek mögött sosincs szülő, mert az inkább trécsel a játszótér másik felében. Ez neked tudom, nem nagy segítség, és nem is lettél tőle vidámabb. Mivel nincs benne tapasztalatom, így csak ötletem van erre. Talán, ha következetesen nem engeded neki, ha megcsinálja, akkor pedig következetesen kap valamilyen "büntetést", akkor csak letesz róla egy idő múlva? Én ez az elv szerint szoktam őket irányítani, de ez tényleg türelem játék...
2011. júl. 18. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
Én azok közé az anyukák közé tartozom, akinek a gyerekéből teljesen hiányzik az agresszió. 21 hónapos, és már többször fellökték, kavicsot szórtak rá. Már ott tartunk, hogyha egyszerre megy oda egy egy másik gyerekkel, akkor inkább odaszalad hozzám, átöleli a lábam, és megvárja míg "tiszta lesz a terep". Sajnos nagyon félénk lett. Hiába magyarázom neki, hogy nem bántják, mikor sajnos ellenkező tapasztalatai is vannak.
2011. júl. 18. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat!

Első, érdekelnének a tapasztalatok, ha van kedved, írd meg priviben, neked nem lehet innen írni. :)

A megoldási javaslataitok jók, de szerintem nagyob gyerekeknek valók. Nálunk is van itthon "büntijáróka", de nem hatja meg, pedig mindig elmagyarázom neki, miért ült benne egy percig stb. Az meg teljesen elképzelhetetlen, hogy mellettem üljön 2-3 percig a padon, legfeljebb, ha lefogom. :) A kézre csapás meg, hát... az is volt már itthon, de csak nevetett, és tartotta a másik kezét, azt hitte játék.

2011. júl. 18. 15:10
 7/8 anonim ***** válasza:

Első vagyok: először is fontos felismerni a gyermekünk természetét, az enyém meglehetősen talpraesett kislegény, és eszerint szemlélni az adott problémát.

Ütni, vagy azzal fenyegetni ha belegondolsz nem fair, ha az az elvárásunk, hogy ő ne tegye.

van egy szabály, 3 lépés, ami nálunk bejött:

1. ha a gyerek átlépi a határt, tudassuk vele, nyugodt de határozott hangon, nem túlmagyarázva, pl nem szabad ütni a másikat, mert az fáj, ennyi

2. ha mégegyszer megteszi, emeljük ki a környezetből (pl a játszótér szélén, leülsz vele a padra), és uolyan hagnnemben elmondod neki, mit nem szabad, csak akkor maradhat, ha szépen viselkedik, különben haza kell menni.

3. ha lecsillapodott, visszamehet, de ha újból előfordul, haza kell menni, nem dühösen, nem túlreagálva, csak egyszerű következményként

Én sajna eddig hajlamos voltam többször figyelmeztetni mint kellene, és néha már olyan voltam mint egy papagáj, ő meg meg sem hallotta, mióta max háromszor szólok neki, látványos a javulás. Ja, és elfogadom, hogy ő még egy kisgyerek, aki sokmindent ért már, de messze nem mindent, és nem azért üt, csíp, mert ő rossz, vagy gonosz, hanem mert kiváncsi vagy vmi miatt feszült. Az a dolgom, hogy megtanítsam kezelni az indulatait. És még egy, megfigyeltem h akkor hajlamosabb ezekre a dolgokra, ha fáradt, kezd túlpörögni, illetve ha túl gyakran behatolnak az " intim szférájába". Egész pici babaként sem hagyta akárkinek hogy hozzáérjen, most is ilyen. ha látom hogy ez a baj, akkor igyekszem megelőzni a konfliktusokat úgy hogy biztosítom számára a mozgásteret (játszi helyett inkább sétálunk pl)

2011. júl. 19. 12:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:

Köszi szépen!

Igen, tudom (tapasztalom), hogy az ütés nem jó megoldás, nem is szoktam alkalmazni, pláne nem nyilvánosan. Azzal is tisztában vagyok, hogy nem gonoszságból csinálja, de a többi gyereket ez nem vígasztalja. :(

Én is valami ilyesmi megoldásban gondolkodtam, mint amit Te írtál, most már oda fogok erre figyelni. Nálam is az a baj, hogy hiába tudom, hogy következetesnek kell lenni, nem vagyok gép, egyszerűen nem tudok mindig ugyanúgy reagálni. De attól még próbálkozni kell. :)

Szép napot mindenkinek!

2011. júl. 20. 11:27

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!