Mik azok a kérdések a babával kapcsolatban, amitől falra mászol?

A többesszám második személyi kérdések:

Van már fogatok? (egyébként 3 hónaposan). Nem, protézisem van.

Tök idegen öreg mamák avatkozásai: - Ilyen szép ruhához minek a mumó? - A viszontlátásra!

A "Jó baba-e?" kérdés nálam is mindig kivágta a biztosítékot. Én olyankor visszakérdeztem, hogy "miért, van rossz baba is?". A legkiakasztóbb, hogy ilyenkor általában teljes természetes hangnemben előadják, hogy "igen, hát amelyik sír stb." Mert ugye egy kisbaba direkt rosszindulatból sír, hogy idegileg kicsinálja a környezetét, ez nyilvánvaló...

Az nem kérdés, de kiakasztó, amikor teljesen ismeretlen emberek (elsősorban idős nők) odajönnek hozzám az utcán és elkezdenek magyarázni, hogy hogyan neveljem a fiam. Múltkor pl. talált magának egy ágat és azzal a kezébe ment (20 hónapos). Erre odajött hozzám egy nyanyesz és szabályszerűen rámparancsolt, hogy vegyem ki az ágat a kezéből, mert balesetveszélyes. Közöltem vele, hogy nem kértem tanácsot, erre teljesen kiakadt.

A legszörnyűbb az, amikor ismeretlen nők meglátják a gyerekemet, ezzel kapcsolatban megindul a beszélgetés és pár percen belül vihorászások közepette előadják az abortuszukat, vagy abortuszaikat. Lehet, hogy én lakom túl közel a pszichiátriai klinikához, de nem egy és nem kettő ilyenbe belefutottam az elmúlt 20 hónapba.

anyós amikor még nem forgott a lányom: -forog már? már ideje lenne

amikor már forgott: -ül már? már ideje lenne

amikor már ült: -mászik már? már ideje lenn

amikor már mászott: -és áll már? már ideje lenne?

amikor már állt: -és megy már? már ideje lenne...de azért ne sürgesétek.

most volt egy éves, és 8 hétel jöt hamarabb..egy hete kezdett el lépkedni, persze ha a kezünket fogja.

a kedvencem: lányom rózsaszín babakocsiban, csajos színű body, kék csajos térdgatyó, s a játszótéren megkérdi egy nagymama: kislány vagy kisfiú?

vagy pl. Balaton, múlt héten: rózsaszín kis baseboll sapi, fülbevaló: és ő most kislány vagy kisfiú?

miért nem itatod azt a gyereket? meg kellene már innia legalább napi két üveggel...ja mondom, majd lenyomom csővel a torkán. ha nem iszik akkor nem iszik.

de a kedvenceim nekem is a szoptatás firtatása volt.

hugom sétáltatja a kislányomat.szomszéd bácsi:- de szép gyerek, hogy hivják? hugom:-Yvette. szomszéd:-s fiu vagy lány?

ezt csak úgy elmeséltem. amúgy az /ennyi isdősen ezt vagy azt kéne már/ megjegyzések nagyon zavarnak. anyukám folyton azzal jön h a szomszéd kislány (2 éves, az enyém egy) mit evett, csinált /annyi idősen/. ez megy mióta megszületett....

Nem felsz, hogy logni fognak a melleid a szoptatastol? miert, ha felek akkor nem fognak vagy mi? egyebkent nem felek, mert mar lognak pfff...na es majd megcsinaltatom ha nem akarunk mar tobb babat...meg ha nem akkor is mi van?

anyosom: panaszkodjal a mamanak anyaek bantottak? igen utjuk verjuk a gyereket...imadjuk ha uvolt.....wazze miert bantanak szegenyt, hisz egy aldott jo gyerek (na meg ha nem az lenne a veres nem oldana meg azt sem)

mikor jon a kisteso?( honnan tudjam??? )

miert vagtatok le a hajat? (nem vagtuk le ekkorara nott meg eddig)

kislanyt szerettel volna? miert ha nem azt akarok vissza vihetem?

Ezek nem kérdések, hanem inkább parancsok, de ilyenkor megy fel a vérnyomásom, és mind anyósom agyából pattan ki.

Amit minden nap elmond telefonon: Pusziljátok állandóan, mert nagyon aranyos, és később nem fogja hagyni.( ha nem mondod, szerinted meg sem puszilom a gyerekemet,akiért oda vagyok, meg vissza?)

Amikor meg volt fázva: Foglalkozzatok vele, legalább most, hogy beteg..( na, ez kiverte a biztosítékot.Délután le se tettem a kezemből, úgy sírt a láztól, és a torokfájástól.Ő már csak tudja, hogy mennyit foglalkozunk vele, ha 2 havonta egyszer muszájból eljön. Reggeltől estig a kicsivel foglalkozom, de néha hagyom egyedül is játszani.Lehet magából indul ki..)

Amikor kisebb volt, 2-3 hónapos: Beszéljetek hozzá!! ( ha nem mondja, szintén hülyén halok meg)

Nálunk volt, vittem fürdetni a lányom, mire ő: nehogy elejtsd!! ( valószínű, hogy el fogom ejteni a saját gyerekem)

Elég tejed van? ( a kicsi jóllakottan alszik 2 órája, nyilván nem éhes.Egyébként meg beosztás van a melleimen, amikről le tudom olvasni, mennyit szopott)

És amin rohadtul kiakadtam, és mindenkit elküldtem volna a búsba: Pár hetes volt, jöttek rokon látogatóba, félre húzódtam szoptatni, és jött be férjem mamája ( nem ő volt az egyetlen, aki tolakodó volt, és meg sem kérdezte, hogy nem zavar -e engem ha nézi a szoptatást) Csak kíváncsi voltam, hogy eszik..Paff!No comment!!Szintén férjem unokatesója bejön megnézni kérdés nélkül benyitva a szobába.Mondja: a szoptatás nem a nőről szól.Igen, de attól még nem szeretném, ha boldog boldogtalan nézné a mellemet..Szánalmasak!