Sírós babák anyukái, nem volt ciki/kellemetlen a kórházban a több ágyas szobában, hogy a ti babátok folyton sír, miközben a többi alszik?

Én császárral szültem. Kezdetben 4-en voltunk a műtős szobában, majd csak 2-en egy velem egykorú hölggyel.

A lányainkat első nap, alig láttuk. Őszintén szólva, örültem, hogy élek. [Sürgősségi császár volt]

Másnap, mikor délelőtt átraktak normál szobában, 4 ágyasba kerültem.

Onnan aznap 2-en hazamentek. Ott maradtam egy idősebb, első babás hölggyel. Egyikünk gyermeke se sírt, ettek és aludtak.

Harmadik nap kaptunk 2 új hölgyet. Ott az egyik anyukába "beleverték" a csecsemősök, hogy minél többet legyen a baba a mellen. Ez úgy nézett ki, hogy a baba 24 órából kb. 20 percig nem szopott. És mindig visszarakta mellre, ha levette és a gyerek elkezdett sírni. Magától elmenni pisilni se tudott, így kitolta a nővérkéknek, hogy egy kicsit figyeljenek rá. Kb. 1 óra után vissza kapta a gyereket [amikor mindennel elkészült] és a gyerek aludt.

Fel akarta kelteni, de a másik tapasztaltabb anyuka mondta neki, hogyha jót akar, akkor hagyja aludni. Így is tett, a gyerek 6 órát aludt egy huzamba és magától kelt, hogy éhes. Utána igény szerint etette és sokkal jobb volt a baba kedély állapota.

A tapasztalt anyuka babája egyáltalán nem sírt. Ő mindent kirázott az ujjából. Hozzá "jártunk" segítségért :]]

Igazából olyan szinten hulla voltam végig és pocsékul éreztem magam, hogy már az se érdekelt, hogy sír más babája. Egyedül éjszaka reagált a szervezetem, mert azt hittem, hogy az én lányom sír.

Viszont, volt egy fiatal hölgy (kb. 21 éves, első babás), aki közölte, hogy ő nem szoptat, mert sebes a melle és fáj neki (teszem hozzá, szinte mindenkié olyan volt...), ezért ő fejni fogj a tejet.

Nos, elektromos mellszívót behozatta és éjjel-nappal zúgatta a gépet. Az sokkal zavaróbb volt és a ki-be járkálása [pedig nem is egy szobában voltunk!) az 5 ml anyatejjel 20 percenként, hogy adják oda a gyerekének.

És ez éjszaka ... nálam kicsit kiverte a biztosítékot, főleg úgy, hogy hagyta a gyerekét üvölteni/sírni kb. este 11től hajnali 4ig. Nem is értem, hogy bírta addig a kisfia.

Én kaptam ilyen szobatársat, szerencsénkre nagyon intelligens teremtés volt. Végig kézben cipelte a babát éjszaka, sétált vele a folyosón, hogy mi tudjunk pihenni. Érdekes, mert nappal nem volt olyan sírós a pici lány, csak éjszakára tört elő belőle. :)

Egyébként felváltva sírtak fel. :)