Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Ikresek! Mindkét babádhoz...

Ikresek! Mindkét babádhoz kialakult egyszerre és egyformán a kötődés vagy különbözött vmiben?

Figyelt kérdés
2011. dec. 19. 13:28
 1/7 anonim ***** válasza:
74%
Különbözött, mert az egyik babám jól szopott az elejétől, a másikkal meg egy kínlódás volt a szoptatás, 5 hósan abba is hagyta. Arra lettem figyelmes, hogy a szoptatott babámhoz jobban vonzódom, érzem az "illatát", türelmesebb vagyok vele egy kicsit. Próbáltam ez ellen tudatosan küzdeni. Az segített, amikor kiderült, hogy hypothon a babám, azért nem tudott szopni. Én is meglepődtem magamon, hogy ez ennyire számít. Most 7 hónaposak, és már nem érzek különbözően velük kapcsolatban. Alakul az egyéniségük, így bár ugyanannyira szeretem őket, de másképp bánok velük bizonyos dolgokban. De nehéz volt az elején, bántott is a lelkiismeret.
2011. dec. 19. 13:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:

Hú,mintha magamat hallanám.

Én is csak az egyik babám tudtam szoptatni és bizony hozzá kezdtem el nagyon kötődni. Ezt az elején anyuék is észrevették,na nem mintha a másikkal nem törődtem volna,de biztos volt különbség. Nekem is lelkiismeretfurdalásom volt és azt gondoltam,hogy én aki azt hittem, nagyszerű anya leszek,most nem érezhetek így... Aztán rájöttem,hogy azért ő érte is aggódom és arra is,hogy természetes,hogy nem minden működik úgy,mint a filmekben. Már 10 hónaposak, mindkettőt imádom, szeretem, de ha lieblinget kell választani, a szoptatott babám az. De a másik babám volt az elsőszülött, még mindig vissza tudom idézni azt,ahogy felsírt, őt megmutatták ,miután megszületett...vele ez adta a kötődés alapjait. A szoptatott babámmal volt egy kis gond születés alatt,így vagy 1-2 órát nem is láthattam meg sem foghattam...ez kiesett.

2011. dec. 19. 14:11
 3/7 anonim ***** válasza:
Nekem koraszülöttek lettek az ikreim (két kisfiú) és ez nagyon meghatározta a hozzájuk való kötődésemet. Nagyon sokat aggódtam értük, főleg a fiatalabbikkal voltak gondok (szerencsére nem komolyak) és a mai napig előttem van ahogy az inkubátorban feküdtek alig másfél kilósan. Utáltam magam érte, de már az elejétől valahogy jobban "húztam" a kisebbikhez és mikor a nagyobbik hasfájós lett és amikor ébren volt szinte egyfolytában ordított (amig a pici szinte alig sírt) szegénykét csak rutinszerűen láttam el. Aztán ahogy nőttek és a nagyobbik sem sírt állandóan, egészen más lett. Azóta már 1 évesek és a nagyobbik sokkal bújósabb, nagyon tudja szerettetni magát. Lehet érzi, hogy nem volt igazi a kezdet?
2012. febr. 29. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

Köszönöm Neked is a választ!

Érdekes dolog ez, akkor talán sok ikres érez/érzett ilyet. Nekem is az a babám a bújósabb,aki kicsi hátrányban volt a kezdetekkor. A másik is tud bújni és igényli is,de ő talán jobban kimutatja. Biztos van abban vmi,hogy érezhették a "különbséget", de természetesen ugyanúgy vágynak a szeretetünkre. Nekem is már 1 évesek, napról-napra okosabbak és egyre jobban imádom őket!(már ha lehet még jobban:) Nagyon fura,hogy így vagy úgy megkülönböztetjük őket,nem? Te tudod konkrétan,hogy miért a "kicsit" helyezted előrébb? Kicsit fura kérdés, de eszedbe jutott már amikor lelkiismerte-furdalásod volt ezért,hogy amúgy ha választani kéne a 2 gyerek közül, melyik lenne az? Vagyis tudnál egyáltalán választani?

2012. febr. 29. 16:36
 5/7 anonim ***** válasza:
Érdekes, hogy ezt kérdezed, mármint,hogy melyiket választanám, mert pont a napokban jutott eszembe, hogy vajon melyikért rohannék előbb ha mondjuk égne a ház. (Milyen hülyeségek jutnak néha az ember eszébe!) Őszintén szólva nem tudom mit csinálnék, képtelen lennék választani. Ha meg kellene fogalmazni hogyan szeretem őket azt mondanám, hogy ugyanannyira, de nem egyformán. Ebben az "ikrességben" pont az a szép, hogy két különböző természetű egyidős gyereked van és egyszerre látod felnőni őket (hú hol van az még!). Egyébként a fiatalabbikhoz (aki időközben a nagyobbik lett súlyügyileg) szerintem azért kötődöm talán kicsit jobban, mert őérte jobban izgultam, hiszen ő volt születése után rosszabb állapotban (1100 grammra fogyott a drágám). Azóta is ő az alkalmazkodóbb, nyugodtabb, türelmesebb, viszont kevésbé bújósabb és hízelkedőbb, mint a bátyja. Tetszik, hogy így kiegészítik egymást, nekünk így kerek a világ. :-)
2012. febr. 29. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:

Nálunk is ilyesmi a helyzet,kivéve, hogy én a szoptatásnak tudom be azt,hogy egyikőjükhöz jobban kötődöm. Na meg mint azt már talán írtam, pont a szoptatott babámmal volt nálunk is gond a születésnél-utána, őérte kellett aggódni egy kicsit.

Persze mindezekből következik,hogy a nem szoptatott babám pedig az apjához kötődik jobban,mert addig folyton ő etette cumisüvegből:) Szóval kíváncsi leszek, hogy amikor már nagyobbak lesznek, megmutatkozik-e majd, hogy egyikük apás, másikuk anyás lesz.

Kitartást Neked a neveléshez meg mindenhez!

2012. márc. 1. 10:12
 7/7 anonim ***** válasza:
Köszi és viszont kívánom Neked is! :-)
2012. márc. 1. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!