Anyukák hogy lehet ezt túlélni? :' ( Hasonló helyzetben valaki?

Nem voltam hasonló helyzetben, de átérzem a fájdalmadat, nagyon sajnálom, ami történt! Bízz benne, hogy minden a legjobban alakul, és ne azzal foglalkozz most, hogy magadat hibáztasd! Per pillanat nem a lelkiismereted a legfontosabb, hanem a kisfiad, neki szüksége van a vígasztalásodra, a jelenlétedre, hogy hamar helyrejöjjön!

Azt nem értem, hogy miért nem engedik, hogy ott maradj vele! Én úgy tudom, hogy a betegjog alapján jogod van mellette lenni, elvileg még vizsgálatok alkalmával sem lehetne kiküldeni a szülőt, nemhogy kórházi kezelés ideje alatt. Hátha ír valaki, aki jobban ért ehhez! Gyors gyógyulást kívánok, és ne félj, stramm kisfiad van, hamar túljuttok rajta, s újra minden rendben lesz!

Jaj, de sajnállak benneteket! Miért nem maradhatsz vele? Nem gondolják, hogy a gyereknek is jobb lenne, ha ott maradnál mellette?

Sajnos az égés nehezen gyógyul. :(

Égési sérülések elég nehezen gyógyulnak, kitartást Nektek erre az időszakra.

Hasonló eset: Sógornőm kisfia, vidéken a nagyszülőknél Karácsonyozva, 2 éves körüli lehetett (sztem 2,5 éves volt). Nagyszülők nappalijába kályha, gyerekre legalább 5 felnőtt figyelt, ennek ellenére (és a Te megnyugtatásodra) a kisfiú mégis megfogta a kályhát! Ha jól emlékszem a teljes gyógyulás majdnem 2 hónap volt. Nagy hólyag lett neki (szinte az egész tenyere egy nagy hólyag volt), ami kidurrant, majd heg lett belőle.

Lelkiismeretedre nem tudok hatni, azt kell hogy mondjam, Anya vagy, normális hogy ezt érzed, de sajnos mindenkivel megesik ilyen,ha nem is pont ez a szituáció, hanem csak enyhébb. Vigasztaljon az a tudat, hogy nem az arcocskája lett neki olyan...

Majd kérlek írd meg, hogy haladtok a gyógyulásban!

Mondd meg a kórházban hogy a betegjogi képviselővel akars zbeszélni hogy akárhol de maradhass! Sógornőm anno gumimatracot vitt magával és a földre téve azon feküdt mert mondta ő haza nem megy!

Szorítok nektek hogy minden a legjobban alakuljon! Sajnálom!

Abszolút átérzem, bár nálunk kórházi ápolás nem lett belőle, de az én figyelmetlenségem és hülyeségem miatt esett a (sokkal kisebb) babám fejére egy nehéz tárgy. Nekem addig marta a lelkiismeretem, amíg a seb be nem gyógyult.

Nem tudok sok mindent írni, mert tudom, hogy nem sokat érnek ilyenkor ilyen szavak, hogy megtörtént mással is, baleset volt, nem lett akkora baj (lehetett volna rosszabb, ahogy írták, nem az arca). Sajnálom, hogy ez történt, tudom, milyen ilyenkor éjszakákat sírni, sz*r anyának érezni magad, pedig nem vagy! Idővel fog csak elmúlni ez az érzés.

Jobbulást a picinek!

És a kórházat tényleg próbáld elintézni, nagyon örülne a kicsikéd.

Nagyon sajnállak mindkettőtöket. A Kicsikédet a testi, Téged pedig a lelki fájdalom miatt.

Ne hibáztasd magad, sajnos most már megtörtént, legyél most erős anyukája, hogy minél hamarabb felépüljön. Sajnos a baj pillanatok pillanata alatt is megtörténik, és tényleg emberből vagy, és nem tehetsz róla, ennek ellenére teljesen átérzem, hogy most mi lehet a lelkedben.

Minden rendben lesz. Jobbulást

Úristen! Szegénykém! Mielőbbi jobbulást nektek!

Mi most jöttünk haza a kórházból (Madarász utcai), és ALANYI jogon jár, hogy bent maradhass a gyerekkel. Ha nem veteted fel magad TB-re, fizetsz. Ha felveteted, kapsz ingyen ételt, fürödhetsz, és alhatsz. A földön vagy fotelban, mert a fotelágyon csak szoptatósként alhatsz ingyen. Vagy fizetsz 3000 forintot naponta.

Mondjuk itt is érdekes volt a rendszer, mert a kedves nővérkék nem magyarázták el rendesen, hogy lényegében az ágyneműhasználat kerül 3000 forintba, a többit kapom ingyen, így én is az utolsó napon mondtam, hogy inkább a földön alszom. (Nem tudtam mennyit leszünk még bent, és úgy gondoltam inkább a fiamra költöm a pénzt, mint a kényelmemre.) Viszont velem rendesek voltak, engedték hogy az ágyon aludjak, csak a váltásra össze kellett csuknom.

Úgyhogy járj utána, szerintem bent maradhatsz.