Miket "foglalkoztok" 7-8 hónapos babáitokkal? Én néha úgy sajnálom, hogy csak úgy elvan magának, sokszor pedig örülök neki, nálatok hogy van ez?

Igen, nálunk is akkor kezdődött. Kibújtak az első fogak, elmúlt a hasfájás, nem igényelt annyi foglalkozást.

Együtt játszottunk és játszunk sokat, formabedobóból kiborította a játékokat, én visszaraktam. Mondókás könyvből mondókáztam, és mutogattam az állatokat. Akkor kezdte próbálgatni, mi mibe fér bele, dobozokba rakosgattam tárgyakat, mutattam, ez belefér, ez nem. Ha nagyon rácsodálkozott, és egyedül akarta, akkor leültem pihizni, vagy takarítottam.

8 hónaposan mászni kezdett, imádott és imád fogócskázni, a lakás egyik végéből szalad a másikba, nekem meg utána kell. Aztán visszafelé ő kergetett engem. Nagyokat kacagott, ha elkaptam. Csak a térdem tropára megy. :D De a kacajáért bármit.

10 hónapos, most is így mennek a dolgok.

az a jó, ha maga fedezi fel a világot.

nálunk is önállóan játszik, ott vagyok mellette és csinálom a dolgom. közben beszélek hozzá, éneklek neki. szerintem ennél több nem kell.

A most 28 hónapos fiam is annó ügyesen elvolt magának és ugyanezt éreztem. De úgy voltam vele, hogy amit ő tanul meg, az a tuti. És így is van. Mostanra rettentő okos és ügyes lett.

A kislányom most 7.5 hós. Na most érzem csak igazán, hogy milyen frenetikus volt a fiam. A lányom csak hisztizik mindenért. Elvan fél órát, aztán kész. Bömböl, ha ott vagyok, ha nem. Csak háton van el kicsit jobban, viszont négykézlábazni akar és folyton hasrafordul. De abban a pillanatban, hogy hasrafordul, ordítani kezd.

Szóval a lényeg, hogy hagyd nyugodtan. Sokkal gyorsabban tanul egyedül. Adj neki változatos játékokat, de ha akar, hadd játszon egyedül. Néha-néha meg tudsz neki tanítani valami újdonságot, aztán azt gyakorolja majd egyedül (pl bedobni valamit valahova, bekapcsolni, kikapcsolni, állathangok, stb.).

Nagyon is jól érzed, egy gyerekkel foglalkozni kell! Folyamatosan, születésétől kezdve, játékosan. Nem akarlak se téged, sem a többi válaszolót minősíteni, de én amit írtok egész egyszerűen el sem tudom képzelni!!!

Rengeteg lehetőség van erre, pici babák számára is. Lehet ez számotokra értelmetlen, de a babátok értékelni fogja, ha más nem is, a törődés maga hasznos lesz a babátok számára.

Pici kortól: versikék, mondókák, ringatók, dalocskák éneklése, és rengeteg ölbéli játék van ami kifejezetten a legkisebbeknek való.

[link]

[link]

[link]

[link]

Ez csak egy kis ízelítő, szinte kimeríthetetlen a témakor. Remélem tudtam segíteni.

Ne késlekedjetek, ez nem csak a babának jó, hanem az anyukának is a legbelsőségesebb pillanatokat tudja elhozni!!

Ne haragudj utolsó, de egyáltalán nem értek veled egyet, és ne is minősíts... Nem kell egész nap a gyerek szoknyáján ülni. Ha játszik egyedül, nem fogok odamenni, és felvenni, hogy már pedig velem játszol és kész. Persze, annak is meg van az ideje, amikor játszom vele, egy nap többször is, de ha elvan, akkor nem piszkálom. Nem ölbebabát nevelek, hanem gyereket, és nem az a célom, hogy állandóan az ölemben játsszon. A földön forog, kúszik, gurul, próbálgatja magát. Ezt az ölemben nem tudja megtenni, és bizony zavarja is, ezt sokszor ki is fejezi, ahogy azt is, amikor rám van szüksége.

Kérdező! Ne legyen bűntudatod, örüljünk neki, hogy így eljátszanak. Gondolom azért van idő, amikor Te is játszol a gyerekkel, és gondolom dolgod is van bőven, amit el kell végezned, és akkor nem tudnád, ha egész nap a gyereket szorongatnád.

1. válaszoló voltam.

2-es vagyok, én sem értek ezzel egyet, hogy csak azért is foglalkozzunk vele. Semmi fantáziája, kreativitása nem lesz, ha mindig ott ül anya, és mutatja neki a dolgokat. De még ha lesz is, előfordulhat, hogy nem tud anyuci ott ülni, akkor abból lesz az üvöltés.

Én is azt vallom, hogy örüljünk neki, mások imádkoznak 10 szabad percért. Persze a közös játéknak is megvan az ideje, de amikor pl. a cd-ket pakolgatja (amik neki vannak kitéve), miért kéne mellette ülnöm? Mit kéne csinálnom, mondani, hogy de szép fényes, de jól megkóstoltad? Én kreatív embernek vallom magam, feltalálom magam, de ezt teljesen fölöslegesnek tartom. (Persze más a helyzet, ha szeretne engem bevonni, akkor megyek.)

Néha nekem is lelkiismeret furdalásom van, de aztán átgondolom, szerintem jó ez így, ahogy csináljuk. Hányan panaszkodnak, hogy kétévest meg kell tanítani egyedül játszani. Én úgy gondolom, az én fiam nem lesz ilyen, mert már most nem ezt szokja meg.

Szerintem kicsit beszűkült a felfogásod, senki nem írta hogy állandóan a gyerek "szoknyáján kell ülni" ha saját magad ellen irányuló támadásnak vetted a válaszom, az biztos nem véletlen, de azért sajnálom.

Én a kérdésre válaszoltam, ez az én véleményem.

7-8hós babáról beszél a kérdező...hogy jön ide az önállóság?? Önállóan elmászkál a földön, meg tesz vesz egymagában szegény? Nyilván... Nekem az önállóságra szoktatás nem ez, de nem veled fogom megvitatni, biztos igazad van.

Semmi rosszat nem írtam a válaszomban előzőleg, sőt, csak segítő szándék volt bennem. Mertem feltételezni, hogy azért tették fel a kérdést, mert szeretne változtatni az anyuka az eddigieken, és ezt a következőkből gondoltam: "Miket "foglalkoztok" 7-8 hónapos babáitokkal?" "Én néha úgy sajnálom" "néha úgy érzem, hogy inkább foglalkozni kellene vele."

Bocsánat nekem ebből nem az jött le, hogy megerősítést kér...abban, hogy ez így jó. Bár biztos én vagyok a hülye :)

Az én kislányom (9 hónapos) is hasonló, mint a tiéd kérdező. Már egészen pici baba kora óta jól elvolt egyedül is, nem igényelte a 0-24-ig tartó szórakoztatást, foglalkoztatást. Tudod, hányan irigyelnek ezért???

Tegnap pl. azzal foglalatoskodott kb. 40 percen keresztül, hogy egy stabil bútor mellett kapaszkodva állt, a rajta levő játékokat ledobálta majd lehajolt értük és felvette őket. És közben dumált :-) irtó cuki volt, én közben a konyhában 3 féle kaját tudtam megfőzni! A fél szemem végig rajta volt. Az én gyermekem jelzi, ha éhes-fáradt-tele a pelus - gondolom, a többségnek a babája szintén így tesz. Akkor azt is jelezné, ha unná magát - mint ahogy jelzi is, ha ez a helyzet. Így is mindenki azt mondja, hogy sokat foglalkozok vele és nagyon kiegyensúlyozott, barátságos kis tündér!