Milyen gyakran látogatnak titeket a nagyszülők? Mennyi szerintetek a "megfelelő"?

Egy városban lakunk, kocsival kb. 5 percnyire.

Elég sokat találkozunk velük, bár inkább mi megyünk!

A férjem heti 3 napot egy másik városban dolgozik,akkor anyunál ebédelek és hazafelé általában beugrom anyóshoz!

Anyósom messze lakik (na nem elég messze, szívesebben kilőném a Marsra) de mivel soha nem érdeklődik, mi van a gyerekekkel, ha meghívjuk is csak ritkán jön el, akkor is csak 1-2 órára (itt alhatna, lenne hely, de nem hajlandó), de a gyerekek se hiányolják, gyakorlatilag alig van kapcsolat. Mi megyünk pár havonta, de mi is csak pár órára, az is bőven sok.

Anyukámék ár percre laknak tőlünk, velük gyakorlatilag napi kapcsolatban vagyunk, ha nem találkozunk, legalább egy telefont elenged valamelyikünk. Őket minden érdekli, ami velünk vagy a gyerekekkel kapcsolatos, tudják, ha a kicsi megtanul egy új szót vagy sikerül bilibe pisilnie, tudják, mit csinált az oviban a nagyobb. Ha telefonon beszélünk, mindig kérik a gyerekeket is, hogy ők maguk mesélhessék el, mi történt aznap. Még a fiam (21 hós) is "beszámol" olyan egetrengető eseményekről, mint pl. "vijjappín (Villám MCQueen) eltűnt", vagy "apa eement dódoz", "vavau alszik" és hasonlók. :DD De anyukáméknak minden fontos, amit a gyerekek tesznek/mondanak, így nagyon jó a kapcsolatuk is. Ez azért is jön szuperul nekünk, mert bár nagyon ritka, hogy gyerekek nélküli programot szervezzünk, de ha úgy alakul, mindkét gyerek boldogan és gond nélkül elvan mamával és papival, soha nem sírnak utánunk, sőt, boldogan integetnek, ha mi elmegyünk és ők a nagyszülőkkel játszhatnak, este simán ugyanúgy el is alszanak velük, mint velem, legalábbis amióta a kicsi se szopizik, addig ugye muszáj voltam itthon lenni altatáskor. Örülök, hogy így vagyunk, s bár a nagyszülők dolgoznak és hét közben ritkán érnek rá, meg hétvégén is mindig van bőven dolguk, de ha fontos és szükségem van valamire, azonnal igyekeznek segíteni, átszervezik a programjukat, ha kell. A férjem rengeteget utazik, sokat vagyok egyedül, de ha felhívom mondjuk apukámat, hogy belázasodott a kicsi és nem akarom kivinni, de a nagyobbért menni kellene az oviba, akkor ha kell, apukám kiszáll a traktorból (mezőgazdasággal foglalkozik) és már indul is a lányomért az oviba. Szóval tök jó, hogy lehet rájuk számítani, ha baj van. Igaz, én meg a végsőkig igyekszem egyedül megoldani mindent, csak akkor szólok, ha valóban ég a ház.

Nekünk nagyon jó így, csak azt sajnálom, hogy anyósom tök összeférhetetlen (a saját fia is nehezen viseli:(( ), apósom meg sose ismertem, korán meghalt. Így a gyerekeimnek igazából egy nagymamája és egy nagypapája van.

1-2 naponta jön valamelyik. (4 fele lakik az 5 nagyszülő :D)

a megfelelő attől függ, milyen a nagyszülő. van, akinél még a 3 havonta is sok :D

nekem a lányom imdádja a papákat, mamákat, és örülök, hogy ilyen jól el van velük. akkor is, ha én nem csípem anyóst...

Általában minden héten igyekeznek beugrani egyszer a nagyszülők.... van hogy csak 20 percre hogy lássák a picit aztán mennek is tovább a dolgukra. Anyum a legproblémásabb, mert óvónő így sokszor volt, hogy ha járvány volt a csoportjukban nem jöhetett... de nyáron biztos nagyon sokat lesz nálunk (amíg párom dolgozik), mert ugye neki az egész nyár szabad.

Tehát nálunk sűrűn van nagyszülő látogatás, de ez egyáltalán nem baj, mert mindíg bejelentkeznek, és ha nem érünk rá akkor nincs sértődés... igyekeznek sokat segíteni aminek én nagyon örülök.