Két gyerekesek! Milyen anyagi körülmények közt vállaltatok két gyerkőcöt?

Egy 2 és fél szobás, hiteles panelben élünk. Autónk még nincs, arra most gyűjtünk, nem szeretnénk egy újabb hitelt. Szerencsénk van, a páromnak stabilnak mondható, viszonylag jól fizető munkája van, mellette maszekol is.

Nem vet fel minket a pénz, félretenni egyelőre nem tudunk, de nem nélkülözünk, a hitelt és a számlákat rendesen fizetjük, a gyerekek is megkapnak minden szükségeset.

Egy 2 éves kisfiú és egy 2 hónapos kislány anyukája

Mi most várjuk a másodikat, kislányunk 2,5 éves. Hiteles családi házban lakunk, Suzukink van... Nem (mostanra) tervezett baba a 2., de ha most jön, hát nem kérdés, hogy várjuk szeretettel. :)

Félretenni egyelőre sajnos nem tudunk, ez engem is nagyon aggaszt. Nem eszünk fejedelmi ételeket, viszont mindennap jut az asztalra étel. Egy második baba szerintem nem akkora kiadás, az első után eltettem mindent gyönyörű újszerű állapotban. A pelenka lesz plusz kiadás, de azt meg ep. kártyára veszem majd.

Szóval végülis elégedett vagyok az életünkkel, de tény, hogy lenne helye nálunk is némi plusz pénznek.

Ha arra várunk, hogy mikor lesz minden ideális, szerintem sosem születik meg az a kistesó.

Amikor úgy döntöttünk, hogy jöhet, akkor még minden oké volt. Páromnak tök jó munkahelye volt, ahol jól keresett, de nem kellett túl sokat melóznia, jutott ideje a mellékesre is és volt egy csomó félretett pénzünk, így kényelmesen tudtuk fizetni a hitelt.

Azután a kicsi születése előtt 2 hónappal becsődölt az a cég. 1 hónapig keresett munkát, majd elment egy másik céghez, ahol sokkal többet kell dolgoznia sokkal kevesebb lóvéért, egy szemét zsidó a főnöke és még fusizni sem nagyon tud.

Úgyhogy a tartalékunk nagy részét feléltük és az elmúlt 2 év eléggé stresszes és nehéz volt, sokszor néztünk egymásra tanácstalanul, hogy mi legyen. Szerencsére a mindennapi dolgokra jutott, azzal nem volt gond, csak az olyanokkal, mint a szórakozás, tankolás, nyaralás stb.

Most biztos sokan puffognak, de szerintem az életben nem csak az a fontos, hogy legyen mit enni és legyen tető a fejünk felett. Én nem akartam olyan életet szánni a gyerekeimnek, hogy soha ne vihessem el őket moziba, vidámparkba, strandolni vagy éppen a Balcsira, mert arra már nem telik. Szóval nekünk ezek fontos dolgok és nagyon utáltam az elmúlt éveket, hogy ezekről majdhogynem le kellett mondanunk.

Most kezdtük már el összeszedni magunkat, hogy visszamentem én is dolgozni és szerencsére elég jól keresek, ill. kapok egy csomó juttatást.

Amúgy nem tudom mi lenne velünk...

Előző vagyok.

Most azért nem találtátok hasznosnak a válaszomat, mert le mertem írni, hogy a gyerekvállalásnál nem csak arra kéne gondolni, hogy jut-e a rezsire és kajára pénz, hanem kicsit tovább kéne látni az orrunknál?

Nézzétek meg: rengeteg kérdés és válasz van, ami arról szól, hogy tul.képpen gyes-től csp-ig élnek a családok és hó végén sokszor már nincs mit enni vagy nem tud pelust venni! És az ő válaszuk mindig hasznos.

De ha egy ember leírja, hogy ő nemcsak etetni akarja a gyerekeit, hanem megmutatni nekik a világot és megadni az esélyt mindenre (pl. sport, különórák stb), akkor az már haszontalan...