Van más is így? Nem akarok rossz anya lenni!

De nem is kell 24 órában folyamatosan társalogni vele.

Bölcsibe mikor megy? Nekem a kézműves foglalkozások, a gyurmakukacok gyúrása volt egy rémálom, mert se fantáziám, se kézügyességem, a homoksüti készítés a második után már kissé fárasztó volt. Akkor lett jobb, amikor a gyerkőc a bölcsibe ment, ott ezeket megcsinálták, nekem meg délutánra maradt a hancúr, a puszi meg az ölelgetés. Most, hogy már nagyobb, értelmesebb, tök jól és sokat foglalkozok vele, de valahogy az a 2-3 éves kor, amikor semmi értelmeset nem lehet csinálni, az nagyon nehéz volt nekem.

Azért nagyon ne ütögesd, de tanítani kell, hogy mit lehet és mit nem. Nem baj az, hogy nem szólsz hozzá 5-10 percig, ő is pihen addig:)

Az, hogy nincs türelmed hozzá, az nem jó. Valahogy változtatni kéne a hozzáállásodon, végülis tudtad, hogy mi jár egy babával, játssz egy kicsit többet vele. Gondolj arra, hogy mennyire fog szeretni, milyen nagy örömöt okozol neki.

Keresztszüleim folyton lerakták hétvégére a gyereket az anyóshoz-nagyihoz, mert ők elmentek "bulizni" (bowling,stb.)..hát, meg is lett az eredménye. nem elég hogy több éven keresztül minden hétvégén folyamatosan sírt a szülei után, mostanra visszahúzódó, önbizalomhiányos fiú lett belőle. És a tanulásban sem jeleskedik:(

Gondolj erre. Ugye, hogy belátod, hogy jobb törődni vele többet?:) Játssz olyat vele, ami neked is tetszik:)

Nagyobb méretű gyöngyöt fűzhet, akkor is ha fiú, mert fejleszti.

Bölcsiben egy papírra rajzoltak egy birkát (a körvonalait), beragasztózták, a gyerekeknek meg pattogatott kukoricát kellett ráragasztgatni. Az lett a birka bundája.