Anyukák! Tényleg ennyire nehéz az első pár hét a picivel?

Hát, ez nagyban függ attól is, hogy pl. hogyan szülsz. Természetesen vagy császárral. Mennyire hamar sikerül felépülnöd.

Mennyi segítséged van, vagy éppen ellenkezőleg inkább magadra vagy utalva.

Amúgy az, hogy nem könnyű, az tényleg igaz. Új minden. Szokatlan. Jönnek a problémák, amiket meg kell oldani. A pihenés ilyenkor elég ritka dolog. Az anyukának valóban nem sok ideje van magára. De amilyen szokatlan és furcsa az első hetekben, egyszer csak arra lesz az ember figyelmes, hogy belejön és mindig egy kicsit könnyebb.:)

2. vagyok.

Az én fiam 3 óránként kért enni. Szóval nem kellett egész nap egyfolytában szoptatni. Ami viszont ezzel kapcsolatban időigényes volt nálam, hogy szoptatás előtt és utána is fejnem kellett, mert sok volt a tejem és ugye ezt éjjel is. A babám már rég aludt, mire én lefejtem a tejet, kiöntöttem a tálkába, be a hűtőbe, aztán holtfáradtan vissza az ágyba és már 3 óra sem volt hátra, megint lehetett szoptatni.:)

Na meg a pici habitusától is függ, hogy anyuka mennyire lesz paff.

Két teljesen eltérő személyiségű csemetém. Fiam a születése percétől kétemberes, segítség nélkül.

Volt, hogy du kettőkor jutottam el zuhanyozni, mert hazajött apósom-sógorom-sógornőm. Addig a gyerekkel együtt bőgtem én is.

Lányommal pedig már a szülészeten más volt minden, reggel már a tipptopp szuperanya külső megvolt, rengeteg energiám volt. Itthon simán ment minden. A lány természete: leteszed és "ottmarad", leporolod néha. A nagyot meg már könnyű volt irányítani 19hónaposan(állj meg az ajtóban és csipogj, amíg anya fürdik, nézd így kell pisilni, gyere kevergetni, öntsed csak...)

Szerintem ebben a kérdésben nem lehet általánosítani. Van aki szerencsés, gördülékenyen mennek a dolgok. Nagyban függ a babától. Ha a baba nyugodt, kiegyensúlyozott, eszik, alszik, nem hasfájós, akkor jobban mennek a dolgok. De az biztos, hogy kevesebb idő jut a pihenésre és saját magadra, de mindenért kárpótolni fog a Kisbabád, mikor ránézel elfelejtesz minden gondot. A szoptatásba belejössz te és a babád, akkor már nem lesz időigényes. Fájni sem fáj mindenkinek, de ha mégis fog, az is elmúlik, amint hozzászoksz.

Én egyáltalán nem féltem, nem görcsöltem rá, és nem is zúdította rám senki a rossz tapasztalatait. Úgy gondoltam mindent meg tudok oldani segítség nélkül. A Kisfiam császárral született, tejem csak 3 hétig volt és én biztos vagyok benne, hogy ez a két dolog nagyban kihat a mostani életére. Vannak jó és vannak borzalmas napjaink.

Egyáltalán nem szörnyű, de nehéz.

Hogy mennyire, az függ a babától és attól is, hogy mennyi segítséged van.

Az biztos, hogy jól meg fog változni a megszokott napirended.