Milyen volt, amikor hazavittétek a picit? Mit csináltatok/gondoltatok az első napokban? Milyen érzés volt, hogy már nem csak 2-en vagytok?

Sokat sírt a baba, hasfajos volt. Emiatt az elso 2,5 honap kesz katasztrofa volt. Azt hittem sose elem tul.. Az elso napokban alig aludtunk probaltuk nyugtatni azt a picuri (2,5 kilos) kis babat ejjel nappal. Eleg kemeny volt. De most mar 7 kilos vasgyuro es 5 honapos mosolygos baba. Azert nem kezdenem elolrol :).

Én elbőgtem magam örömömben (és némi hormonzavarban), mikor hármasban beléptünk az ajtón :) Órákig nézni akartuk, de jelzett, hogy éhes, így szépen megszoptattam, majd böfizettem. Ő meg totál véreset bukott, majd elájultunk. Ugyanis szopi közben feltépte a sebet a mellbimbómról, így nehezítve meg a szoptatást, ami már akkor is rémes volt a fájdalom miatt. Pánikszerűen telefonáltunk mindenkinek, és igazából pánik azóta is tart, csak mindig más miatt. A gyereknevelés rohadtul nem rózsaszIn vattacukor

20:57es vagyok ès folytatom: szóval hihetetlenül kemény meló a babával az élet, sok-sok sírás, állandó kialvatlanság, és egy totál magatehetetlen csöppség, akit nem értesz, és köze nincs a szakkönyvek szerinti babákhoz. igazából nem sok szépsége van az első napoknak. Aztán, bár sokszor kiszaladnál a világból, dudorászva cserélsz pelenkát a nyakig szaros gyerekeden, három órás összalvás után reggel mosolyogva fogadod a reggeli üdvözlését, pedig előtte egy órán át altattad, hogy fél órát ténylegesen aludjon... Persze nem mindig :) Szóval erre tényleg semmi nem tud előtte felkészíteni, rohadt egy meló, nincs ennél rosszabb és mégis szeretni fogod... :)

Nagyon nehéz volt. Nekem semmi segítségem nem volt, ahogy hazajöttünk a kórházból 2 hét után (terhesen be kellett feküdnöm) azzal kezdtem hogy kitakarítottam a házat, aztán irány vásárolni... A kialvatlanságtól sokszor nekimentem a bútoroknak.. Amikor aludt a baba én főztem mostam takarítottam, ha ébren volt szoptattam, tisztába tettem, szeretgettem :) Nagyon hasfájós volt 5 kemény hónapig (aztán derült ki hogy refluxos) azt hittem megbolondulok már mert rengeteget sírt.. Hál istennek túl vagyunk ezen is, de nem könnyű egy babával, meg kell szokni hogy sok minden ami addig természetes volt, az már kiváltság.. ( egy könyv elolvasása, egy kád fürdő nyugodtan, vagy egy kis alvás..)

Igen, a kérdés alapján én is azt gondoltam majd olyan válaszok jönnek, hogy "csak néztem és mérhetetlenül boldog voltam"..stb. És kiderül a válaszokból, hogy azért elég nehéz dolog a gyereknevelés. De megéri, szóval kedves kérdező, ha még a baba érkezése előtt vagy ne ijedj meg. Olyan rejtett tartalékaid jönnek elő, amikről egyáltalán nem is tudtál! És sok öröm is van a babával, szóval fel a fejjel :)).

Vasárnap engedtek ki a kórházból, úgy 3 óra felé érhettünk haza. Baba egész nap aludt, evett. Betettem a kiságyba, még kipakoltam a bőröndöt jöttek a szomszédok egy gyors babavizitre, aztán elfeküdtünk aludni. Közös a babával a szoba, így fekve nézegettük, hogy milyen cuki. Meg fotóztuk, és örültünk nagyon. Tök eseménytelen nap volt amúgy :)