Ki mennyit tud/akar foglalkozni a gyermekével?

Ha jól értem:

Én ugrok az első nyöszörgésre, DE ha egyedül akar játszani hagyom.

6 hónapos mászik, állandó figyelést igényel, ha elalszik a férjemmel "foglalkozom".3-an is sokat vagyunk.

De sírni vagy nyöszögni nem hagyom, hamarabb dobom el az edényt minthogy ő sirni kezdjen nekem ez fontosabb.

ettől nem vagyok jobb anya,mint aki előbb elvégzi dolgát, mások vagyunk...

Az első pár hónapban ugrottam az első nyekkenésére.

De már akkor sem csak vele foglalkoztam, bele is őrültem volna, megvan a saját életem szülés után is.

Most 9 hónapos, nem hagyom percekig sírni sosem, de hagyom egyedül játszani és ha pl. azért sír, mert túl gyorsan mászott és orra bukott, de látom, hogy csak megijedt, bizony nem veszem fel. Pár másodperc és már abba is hagyja főleg, ha elterelem a figyelmét.

Sosem telepszem a gyerekre, ha jön hozzám, láthatóan igényli a figyelmem, törődésre vágyik, akkor mindig megkapja, de azt nem tartom jónak, hogy folyton a s*ggében legyek.

Egyrészt a gyerek nem 24 órás elfoglaltság, mert ideális esetben többet alszik, mint a felnőttek, így este, vagy a szép emlékű délutáni alvások ideje alatt bőven jut/jutott idő egymásra is. Azért a múlt idő, mert a 3 évesem sajnos már nem alszik du., de most is vidáman elvan magában. Ettől még, ha hívnak, megyek, ahogy tudok, ha úgy tetszik "az első nyekkenésre". De momdom, nem nyafognak egész nap, jut idő mindenre.

A férjem meg úgy van vele, hogy amikor este 6 körül hazaér, ő is szereti azt a fektetésig tartó kb. 2 órát a gyerekekkel tölteni, utána pedig beszélgetünk kettesben. Szerintem egy dolgozó apának jó esetben van erre igénye.