Miért ültetik a babákat idő nap előtt?

Azért itt nagyon-nagyon sok a tévhit és a tévedés. Úgy fogni a gyereket, hogy anya-nagyi kezében "Ül" nem árt, tekintve, hogy a súlyának tetemes részét anya-nagyi tartja. Ugyanígy nem ártalmas a megfelelő szögben dönthető pihenőszék és hordozó, sem az ebben történő séta. Nem árt kb. 4-6 hónapos kortól, vagy onnantól, amikor a kisgyermek önállóan ülésbe húzza magát (nem felül) a pár perces üldögélés ebben a pozícióban, sokan már képesek ekkor erre, és amikor fáradnak, visszaereszkednek fekvésbe-félig fekvésbe, oda, ahonnan felhúzták magukat. Ezek közül egyik sem árt, ha mellette a gyereknek elegendő szabad tere van a mozgásformák elsajátítására.

És a legnagyobb tévhit, hogy ez KÖZVETLENÜL árt a gerincének az idő előtti súlyterhelés okán.

A gyerek ültetés közvetett ártalom, mert a lordózis és a kifózis a mászás-kúszás nyomán alakulnak ki, a sokat, sokszor ültetett gyerekek pedig gyakran hajlamosak ezeket a mozgásfejlődési fázisokat átugrani, így a gerincük később helytelenül terhelve ferdül.

Ez az élettani oldal, amit abszolút nem magamtól, hanem az orvosként dolgozó férjemtől, és az ortopéd szakorvosunktól tudok, akihez a lányunkat vittük szűrésekre. :)

A másik: sok kép készült a kislányunkról, amin épp az ölemben ül, az egyik ilyenen 2,5 hónapos. Pontosan annyi ideig volt abban a pózban, míg elkészült a kép, egyébként nyilván nem ez volt a jellemző.

Miért, a hozzátáplálással miért nem lehet megvárni a 4-6 hónapot, ha semmi nem indokolja azt, hogy bevezessék az új ételeket?

Kb. ugyanez a válasz, mert csak. Mert nem érdekli a szülőket.