Apuka erősen dohányfüst szagú volt, mi erről a véleményetek?

Az én lányom nagyon csúnya vajúdás, nagyon komplikált szülés, borzasztó szívhangok, rengeteg aggódás után született makkegészségesen, hála Istennek. Nem tudom neked szavakkal leírni, elmondani a megkönnyebbülést, amit akkor éreztünk, amikor láttuk, hogy él, egészséges, és vége a szülőszobai rémálomnak. A férjem végig mellettem volt, este kilencig fogta a kezem a szülőszobán, majd utána a testvérével és az én testvéremmel, meg az ő és az én apummal elmentek megünnepelni a kicsink érkezését. Ittak, és mivel mindkettőnk testvére dohányzott, ezért volt dohányfüst is.

Másnap reggel nyolckor vihettük el a babát, a férjem hajnal hatra ért haza az ünneplésből, elaludt, háromnegyed nyolckor hívtam, hogy merre jár, úgy, ahogy volt, éppen csak letusolt, rohant hozzám, de a ruháiból a tegnapiakat vette fel (nem volt részeg, csak nagyon fáradt).

Szóval így érkeztünk az újszülött osztályra a lányunkért, alig vártuk, hogy láthassuk-foghassuk a picit, én addig nem is nézhettem meg, mert a szívhangjai miatt megfigyelték a NIC-en.

Lent volt a neonatológia prof is, ő ismerte a férjem, jóban is voltak (a férjem is orvos), és mondta neki, hogy nnnna, látom, ünneplésből érkeztél, ünnepljétek is meg rendesen ezt a pici lányt... Tehát gondolom lehetett rajta érezni a buli illatát... :)

Szóval mi így találkoztunk először a lányommal: a férjem dohányszagúan (bár soha életében nem szívott még el egy szál cigit sem), én totál elnyűtten, és a világon semmi baja nem lett tőlünk.

Az én véleményem az, hogy ne ítélkezzünk.

Hát... nem tartom jónak, de én is felnőttem :)

Apukám láncdohányos, napi 2 doboz, régebben 3 is megvolt neki. És elég sokat foglalkozott velünk. Bajom nem lett, tesómnak asztmája van viszont. Lehet ettől, de nem biztos.

Ez fele annyira sem rettenetes, mint amit a szomszédom müvel. Terhessége alatt végig dohányzott, jelenleg szoptat és szintén napi közel 1dobozzal szív!!! Arról nem is beszélve, hogy alig van pénzük,a gyereknek csak annyi normális ruhája van, amit mi adtunk nekik, de cigire jut! Én igyekszem segíteni, ahol tudok, nem szólok bele az életükbe( próbáltam párszor beszélni az anyuka fejével, de eredménytelenül). Legutóbb az verte ki a biztosítékot, amikor kivittem a babámat sétálni,majd odajött babakocsival mellénk és rágyujtott, a füst meg mind bement a babakocsinkba.Legutóbb mesélte, hogy el akarja adni a lefejt tejet....

Nem szoktam beleszólni mások életébe, mindenki úgy neveli a gyermekét ahogy szeretné, de annyival tisztelje meg, hogy nem dohányzik a közelében. Amúgy az igaz, hogy bármi mástól is lehetett cigiszaga az apukának.