Meddig tart még ez az anyafüggés? Kis korkülönbséges tesókkal volt valaki ilyen gondban?

A gondom az, hogy a nagyobbik 2 éves kisfiam, már jó ideje lassan 3 hónapja "visszaesett" alvásügyileg...mindig is nagyon rossz alvó volt, de most altatás min 1 óra esténként, nem lehet kijönni tőle, mert ha igen sír és mindent kidobál a kiságyból a cumijával együtt. Délutáni alvásnál ugyanez, ilyenkor felváltva megyek egyik gyerekhez meg másikhoz, mert a 3 hónapos pici is sír mert álmos, a nagy meg ordít, ha kimegyek.Éjjel a nagy mellett alszom a földön a szobájában, mert én kellek neki, Apa nem jó...aztán ha ébred a pici, ön Apa szólni, megyek a másik szobába szoptatni, aztán vissza a nagyhoz, kora reggel megint a picihez, akkor már ott is maradok, de utána nem sokkal kel a nagy. A 2 éves minden figyelmet akar, nagyon lelkiismeret-furdalásom van a pici miatt, mert ő nyugodt, jó baba, de igényelné a több Anya-kontaktust...nagyon nagyon szégyellem, de pl ma annyira nem tudtam foglalkozni a picivel, hogy délelőtt után csak este cseréltem pelust, mert teljesen elfelejtettem(nem kakilt addig). Hiába alzom a nagy mellett, nyugtalankodik, sokat iszik éjjel, tehát 1-2 órákat alszom egyben éjjel, a maradék 2-3 órát több megszakítással....én ezt nem tartom így élhetőnek, mindenki szenved, de sírni hagyni nincs erőm 3-4 éjszakán keresztül...annyira kimerültek vagyunk, hogy mindegy csak a nagy ne ordítson, most nem tudunk egy sírni hagyós tortúrát végigcsinálni, főleg, hogy eltorzult hangon sivít, tombol ilyenkor. Volt egy időszak, amikor olyan szépen kijöttem esténként, elaludt egyedül, ha meg is ébredt éjjel, visszaaludt, délutáni alvás egy álom volt, nem gondoltam, hogy ennyire visszaesünk..mit lehet tenni?