Mi tennél, ha a férjed többszöri kérésre sem segitene semmit a 1,5 éves gyerek nevelésében és a háztartás körül, pedig te ugyanannyit dolgoznál mint ö, és ugyanannyit is keresnél, elválnál ezért tőle?

Igen. Egy gyereket vállaltam, nem kettőt. Ha a társam nem tisztel és szeret minket annyira, hogy ne legyen számára teher velünk lenni, a kötelezettségeket megosztani, a közös gyermekünket szeretettel együtt nevelni, akkor koloncnak nem tartanám meg a nyakamon. Mindenki megérdemli, hogy szeressék és tiszteljék. Én is, mint nő, feleség, anya, és a gyerek is, mint apja gyermeke. Ha ezt ő nem tudja megadni, keresnék olyat, aki igen.

DE: ezt a lépést megelőzné egy őszinte beszélgetés arról, amit én a kialakult helyzetről gondolok, és egy lehetséges megoldási terv, akár párterápia, családterápia szakember vezetésével. Amennyiben változtatni sem hajlandó, igen, megszakítanám a kapcsolatot.

Elsőnek pont úgy elmondanám neki, mint ahogy leírtad.

Nem vagy robot, ő sem.

Vegye ki a részét a gyermeknevelésből.

Ha "csak" ez a problémátok még, szerintem nem kell válni, bár gyanítom, hogy nem csak ez.

Ha veszekedésbe torkollik és idő elteltével sem javul a helyzet, akkor igen... Lehet, hogy külön egyszerűbb!

Hát nem örülnék neki, az biztos. De csak azért nem válnék. Bár nyilván, ha ez a helyzet, akkor vannak veszekedések is.

Meg a részletek is fontosak. Ő mit csinál addig? A gyereknevelés mit jelent? Nem is játszik vele? Nem vigyáz rá? Gyerek előtt se segített?

Hogyan viselkedik veled. Kifejezi valahogy a szerelmét? Vannak közös programjaitok? Vagy dolgozol, otthon is, gyerekkel vagy, ő meg éli világát és megy haverozni?

Nem raknék rendet utána, nem mosnék rá és kaját is csak annyit főznék amennyi nekem és a gyereknek elég.

A cuccait egy halomba dobálnám takarításkor, de többet nem tennék vele.

Ha ő nem segít nekem semmit nekem miért is kéne a házicselédjének lennem?

Ha ezután se esik le a tantusz akkor válnék. Ha szeretne, akkor együtt oldanátok meg a problémákat, tekintettel lenne rád.

EZ nehéz kérdés és nem ilyen "egyszerű", ahogy a kérdést feltette a kérdező. Fontos ismerni az egyéb körülményeket. Mi a véleménye a férjednek erről? Nincs ideje/lusta segíteni, vagy szerinte ez csak a nő dolga? Esetleg eljár haverokkal kocsmázni stb?

Mi az hogy nem vesz részt a gyerek nevelésében? Nem is játszik vele? Szeret-e téged és a gyereket? Veszekedtek-e sokat? Milyen a hozzáállása?

Az a baj ha egy férfi felnőtt és így viselkedik azt nem fogod tudni megváltoztatni, ha alapból nem természetes neki az, hogy a gyerekkel foglalkozzon, ezzel nem fogsz tudni sajnos sok mindent kezdeni, mert ez szerintem mindenkinél belülről jön. Senki nem azért játszik meg törődik a gyerekkel mert "muszáj", vagy mert valaki azt mondta hogy kell, hanem mert belülről így érezzük.

Le kell vele ülni megbeszélni hogy neked ez így nem jó és ha nem változtat akkor válás lehet a vége.

Èn lassan ott tartok, hogy kiadom az útját. A házat èn vettem, 4 gyereket nevelek, itthonról dolgozok, ő pedig munkanèlküli, egèsz nap tesped, netezik, tvzik.

Èn már beszèltem vele szèpen, csúnyán, ordítottam, fenyegetőztem. Nem használ. Szóval már csak egy hajszál választ el a válástól.

Nálunk a legnagyobb 9 èves, a legkisebb 2.